A képviselő-testület április 26-i ülésén döntött a civil szervezeteknek nyújtandó támogatásról. A téma már az előző ülésen is szerepelt a döntéshozók napirendjén, akkor azonban nem tárgyaltak róla, mert a képviselők többsége ragaszkodott a korábbi évek gyakorlatának megfelelő elosztási rendhez. A polgármester egy teljesen új elosztási szempont kialakítására tett javaslatot: a pályázó civil szervezeteket három kategóriába javasolta sorolni. Az első kategóriába a kiemelt programokkal és minősítéssel rendelkező civil szervezetek, a másodikba a jelentős társadalmi csoport számára programot, élményt nyújtó, míg a harmadik kategóriába az egyéb, szűkebb közösség célkitűzéseit megvalósító szervezetek tartoztak volna.
A pályázatok elbírálását mindig jelentős vita kísérte, az igazságos elosztás elvét mindig meg lehet kérdőjelezni annak ellenére, hogy nincsenek könnyű helyzetben a bírálók. Főleg akkor, ha a többség át sem nézi a negyven valahány pályázatot, ami kipróbáltan minimum két órás, nem minden tanulság nélkül való elfoglaltságot jelent. A pályázatok egyébként nyilvánosak, bárki tanulmányozhatja, mire költik a civil szervezetek és alapítványok a helyi költségvetésből származó 28 millió Ft-ot. Évekkel ezelőtt a képviselő-testület kidolgozott egy pályázati rendszert – amit ha komolyan vesznek – akár sikeres is lehetett volna. De úgy tűnik, ezt a civil szervezetek jelentős része, és maguk a döntéshozók is meglehetősen nagyvonalúan kezelik.
Voltak olyanok, akik a pályázati űrlapot sem töltötték ki hiánytalanul, sőt egy pályázó a szokásjogra való hivatkozással ezt be sem nyújtotta. Aztán rejtélyes körülmények között május 9-i érkeztetéssel mégis előkerült egy tavalyi űrlap, amin 2007. január 31-i dátum szerepelt. Hogy biztosan nem az aktuális űrlapot nyújtotta be a TTC vízitúra szakosztály nevében dr. Győrfi László, azt onnan lehetett tudni, hogy a 2006-os 35%-os önrész és az elszámolás tavalyi határideje szerepelt rajta.
Másoknak a tavalyi önkormányzati támogatásról való tételes elszámolás, az idei költségvetés, az egyesületi nyilvántartás, vagy éppen az idei 40%-os önrész biztosítása jelentett megoldhatatlannak tűnő problémát. A támogatások odaítélése az ülésen nem okozott különösebb izgalmakat, csak Győrfi László vette zokon a pályázati űrlap hiányára vonatkozó észrevételt, valamint Gáldi György a két karitatív szervezet azonos összegű támogatására tett javaslatáról szavaztak a képviselők, de ezt a többség elutasította. Egyetlen módosításra került sor, – a Kolping Család Egyesületnek az OKB és a PGB is megítélte a támogatást – Csuka Attila javaslatára a PGB által javasolt 200 ezer Ft felosztásával öt szervezet néhány tízezer Ft-tal nagyobb összeget kaphatott.
Olvasóink közül többen is hiányolták, hogy a korábbiaktól eltérően nem közöltük, hogy egyes szervezetek mekkora önkormányzati támogatásban részesültek. Ennek egyetlen oka volt: a képviselő-testület lapzárta után ülésezett.
Az OKSB javaslatára TTC Labdarúgó Szakosztálya 3 millió, az RSG 500 ezer, a Cselgáncs 800 ezer, a Sakk 330 ezer, a Yama Karate 1,3 millió, a Wushu és Shaolin Kung-Fu 1,2 millió, a Kézilabda 400 ezer, a Vizitúra Szakosztály 100 ezer Ft önkormányzati támogatásban részesül., A TTC elnöksége 550 ezer Ft-tal gazdálkodhat. A TFC 250, a Focisuli Egyesület 600 ezer Ft-os önkormányzati támogatást kapott. A TÉTE 360 ezer, a Törökbálint és Vidéke Horgászegyesület 710 ezer Ft-ra számíthat. A Grossturwaller Musicanten 1,1 millió, a Grossturwaller Tanzer 500 ezer, a Lendvai Kórus és a Cantabile egyaránt 1,2 millió, a Hagyományőrző Tánccsoport 1,1 millió, a Hagyományőrző Svábkórus 250 ezer Ft támogatásban részesült. A Kamarakórusnak 1 millió, a Kultúra-043 Közalapítványnak 500 ezer, a Napsugaras Ősz Ének-és Tánccsoportnak 90 ezer, a Sub Rosa Régizenei Együttesnek 80 ezer, a Seprődi Kórusszövetségnek 270 ezer Ft-ot szavaztak meg. Az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete 1 millió, a Sváb Egyesület 350 ezer, a Kolping Család Egyesület 240 ezer Ft támogatást kapott. A Szőnyi Erzsébet Alapítványt 200, az ÉKP Alapítványt 500 ezer, az Idegen Nyelv Alapítványt 260 ezer, a Walla József Alapítványt 560 ezer a Zimándy Alapítványt 760 ezer Ft-tal támogatja ebben az évben a képviselő-testület.
A PGB „hatáskörébe” tartozó Kerekdomb Egyesület 270 ezer, a Faluszépítő Egyesület 1,2 millió, a Magyar Caritas 800 ezer, a Mozgáskorlátozottak Törökbálinti Egyesülete 600 ezer, a Nyugdíjas Klub és a Jóakarat Kör 550 – 550 ezer Ft önkormányzati támogatásban részesült. (Előző számunkban a Nyugdíjas Klub önrészére vonatkozó tények félreértésre adhattak okot. Az elnök asszony nem a saját lakossági folyószámláját mutatta be önrészként, hanem a klubét, ami valóban az ő nevén szerepel. Az összeg felhasználásáról azonban már egyedül nem dönthet.) A Baba–Mama Klub 140 ezer, a Harmatcsepp Keresztyén Játszóház 100 ezer, az MDOSZ 210 ezer, a Sorsunk és Jövőnk Alapítvány valamint a Tükörhegyi Közéleti Egyesület 240 – 240 ezer, a Szabadházi Hegy Egyesület és a Szeretet Földje Alapítvány 250 – 250 ezer Ft támogatást kapott.
Büszkék lehetünk arra, hogy Törökbálinton ilyen sok, sőt ennél is több civil szervezet van. Vannak olyanok is, akik nem kérnek a helyi büdzséből. S, hogy mire pályáztak a közös kasszából?
Természetesen azokra a dolgokra, amire a kiírás elvileg lehetőséget nyújt: működési költségek, terembérlet, könyvelő, utazási költségek, s a faluszépítők, mint eddig mindig, ebben az évben is „megszépítenek” egy közterületet. De akadtak furcsaságok is! A már meglévő, ha jól számolom 3 tánccsoport mellett egy harmadik éve működő egyesületnek egyebek mellett, vajon miért kell egy újabb (4 tagú) tánccsoport „felöltöztetésére” 200 ezer Ft-ot kérni?
Egy másik szervezet teljes költségvetése 350 ezer Ft, ebből 200 ezer Ft önkormányzati támogatást kért: könyvelőre 100 ezret, utazási költségre 50 ezret, elnökségi és ellenőrző bizottsági ülésekre újabb 50 ezret. Biztosan nagyon szerénynek bizonyultak, mert az OKSB ezt az összeget még 70 ezerrel meg is emelte, hiszen tavaly is ennyit kaptak. Azt is nehéz megfejteni, vajon milyen logika alapján „jutott” a Jóakarat Körnek 550 ezer, a mozgáskorlátozottak egyesületének, vagy éppen a helyi nyugdíjas klubnak 550 – 600 ezer Ft, miközben a horgászegyesületet 710 ezer Ft-tal támogatják, akiknek tavaly 130 ezer Ft támogatást szavaztak meg. A sort persze hosszan lehetne folytatni.
A dolgok jelenlegi állása szerint nem sok értelme van pályázatírással bajlódni, hiszen arra a képviselők közül igen kevesen kíváncsiak. Jó nagy összeget kérni, a többséghez valamilyen formában kötődni, ez lenne ma Törökbálinton az önkormányzati támogatás megszerzésének titka?
Ha nem így van, sürgősen változtatni kellene a pályázatok elbírálásának módszerén.