Az alig tél után beköszöntött nyári tavaszt felváltotta a forró nyár, ami Törökbálinton nem ígérkezik uborkaszezonnak. A Fidesz megtartotta országos tisztújítását, majd a helyi szervezeteknél ledirigálta ugyanezeket. Ez a felülről lefelé építkezés nekem nem tűnik nagyon demokratikusnak, de hát én csak egy szőke nő vagyok, mit értek én a politikához. Nem is venném a tollamra Törökbálint önkormányzati munkájával kapcsolatban, ha nem hatná át az országos politika minden rezdülése saját testületünk munkáját is.
Szijjártó Péter a parlamentben, egy napirend előtti felszólalásában meghirdette Keller László politikai ellehetetlenítését, felelevenítve a képviselő közpénzügyi államtitkárságának „kényszeres boszorkányüldözését”. Nosza, lecsapott a nem teljesen mai témára az Echo TV is. Pénzt, fáradságot nem kímélve összehozott egy elég látványos, mintegy 10 percnyi anyagot Keller politikai knock-out-jához, ami már nem is annyira az országgyűlési képviselőnek, sokkal inkább a törökbálinti polgármesternek szól. A filmben a hatásos vágás, a krimifilmek hangulatát megalapozó agresszív zene, a „cosa nostra"-ás beállítások, a tények és különböző vélemények ütköztetésének teljes hiányával sikerült egy politikai maffiózót csinálni – a helyi Fidesz vezetőjét, Csuka Attilát és két hiteltelen bálinti polgárt is megszólaltatva – polgármesterünkből. Ha az ’50-es évek elején itt tartott volna a technika, valószínűleg a „TiTÓ féle láncos kutyáról” szóló párttudósításokat is efféle módon öntik képi formába.
Hát itt tartunk, kedves lakótársaim, amikor a tények bemutatása helyett az a mai módi, hogy felreppen egy álhír, és értelmes média szakemberek, neves politikai elemzők ezeket a kacsákat kezdik elemezni, értékelni. Az irrealitás vette át a valóság helyét, hipotéziseket fogadunk el igazságnak, bizonyítékok nélkül. Így lesz aztán Keller László teljes időszakra kapott 11 milliós államtitkári fizetéséből az Echo TV összeállításában már havi 11 millió, nem érdekes.
Fő, hogy nagyot szóljon!
Így azután nem meglepő, hogy Csuka Attila hazugnak nevezi a polgármestert a következő testületi ülésen, amikor Keller László számon kéri rajta egy közbeszerzési eljárás keretén belül eladni kívánt önkormányzati terület kapcsán végzett magántárgyalásait, beleértve ebbe egy szerződés részleteinek kiszivárogtatását. Ugyanez a képviselő alkalmatlannak nevezi a polgármestert a feladatára, anélkül, hogy ezt megindokolni érezné szükségesnek. Lényeg, hogy a mondat ott maradjon a levegőben, mit levegőben, bekerüljön a jegyzőkönyvbe, meghallgatható legyen a honlapon. Ugyanezzel a szófordulatokkal operál az ellenzék a Tisztelt Házban is, a Fidesz portáján meg szinte kötelező az azonos szókincs használata, nem hiába mondja őket a kíméletlen köznyelv „papagáj kommandó”-nak.
De mi közünk nekünk, - politikába belefáradt, szép és vonzó, fejlődő környezetre vágyó – törökbálintiaknak mind ehhez?
Miről is kellene mostanában döntenünk?
Ki kellene gyorsan találni, miből tudjuk finanszírozni a Pannon GSM által az Égett-völgyben jövő év májusától építendő székház területének közművesítését, és a szintén beígért utat megépíttetni.
Kínálkozik erre az Égett-völgyben egy még eladatlan terület, amelynek értékesítését a képviselők józanabbik része közbeszerzéssel oldaná meg. Ez tényleg elég időigényes,(pláne, ha nincs meg a testületben az egyetértés!), de a folyamat átlátható. A helyi fideszes képviselők viszont előkerítettek egy titokzatos kft-t (alig találtunk róluk értékelhető céginfót!), akik bartell üzlettel oldanák meg az elő-közművesítést, azaz elvégeznék a munkát a területért cserébe, Igen ám, de a munka az olyan 350 millióra rúgna, a telek meg kb. 800 milliót ér. Akkor hogy van ez, miért jó ez nekünk?
Hallgassanak csak bele a testületi vitába, magáért beszél!
„Dr. Szedlay Gyöngyi (CiF) kérdést intéz a jegyzőhöz, miszerint folytathat-e egy képviselő közbeszerzésre kiírt értékesítés esetén magántárgyalásokat az egyik pályázóval. A jegyző nem tud érdemben válaszolni. Csuka Attila (Fidesz) álságosnak nevezi a polgármester viselkedését, mert két hét alatt nem tudott az általuk felhajtott pályázóval erről a csereüzletről tárgyalni. (Elereszti a füle mellett a polgármester korábbi válaszát, miszerint többször kereste a kft vezetőit, hogy beszéljenek, de nem értek rá. )
Dr. Győrfi László (Fidesz frakcióvezető) úgy érvel, hogy egy bartell ügylet lebonyolítása jóval kevesebb idő, mint egy közbeszerzési eljárás. Keller László leszögezi, hogy csak közbeszerzési eljárásról lehet szó, nem mutyiban lebonyolított bartell (áruval fizetés –szerk.) ügyletről. „Volt már ilyen bartell a laktanya ügyében, nyilván önök ezt ismerik”- mondja meglehetősen keserűen a polgármester. (Ha még emlékeznek rá, a Fidesz kormány hadügyminisztere a törökbálinti laktanya területét odaadta néhány lakásért cserébe magánbefektetőknek, ahelyett, hogy azzal inkább az önkormányzat vagyonát gyarapította volna. –szerk.)
Dr. Szedlay Gyöngyi elmagyarázza egy egyetemi tanár higgadtságával (van benne gyakorlata!), hogy a csere két dologra nem jó; az eladandó vagyontárgynál az értékmaximalizálásra, valamint arra, hogy amire költjük a cserébe kapott ellenszolgáltatást, azt elég olcsón számítsák meg nekünk (adott esetben a közművesítést!). Ez nem más, mint visszaélés a közjavakkal.
Értetlenül nézem az ellenzéki oldalt, a másik oldal hozzászólásakor sose az érvelésekre figyelnek, a képviselők tekintete valahová a semmibe réved, az újoncok pedig némi kis sutyorgással eligazítást kérnek a párt- vagy frakcióvezetőtől. Ennél az ügynél is a Fidesz többség elérte, hogy ne legyen pályázati kiírás, továbbá azt is, hogy tárgyaljanak a Csuka Attila által hozott kft-vel, és úgy fogalmazzák át a terület értékesítéséről szóló dokumentumot, hogy abba beleférjen a csereüzlet lehetősége is. Pont.
Ez a demokrácia.
Sejtettem Olvasóinkkal a bevezetőben, forró nyárnak nézünk elébe. A helyi Fidesz tisztújítás megerősítette elnöki tisztében Csuka Attilát, bár történtek kísérletek a belső ellenzéktől, hogy inkább a józanabb, a település érdekeit, semmint a párt utasításait buzgón végrehajtani igyekvők közül kerüljön ki az elnök, de ez nem sikerült. Csuka Attilát a szavazók 2/3-ának támogatásával fölényesen nyert. Azt is megerősítették hiteles hírközlők, hogy a képviselő-testület feloszlatása a kezdetektől napirenden van, jószerivel csak a legkedvezőbb időpontot kellene meghatározni. Egyáltalán nem mindegy, hogy a feloszlatást követően az új választások mikor lesznek Törökbálinton. Matematikus legyen a talpán, aki ezt a helyzetet modellezni tudja, pedig hát a törökbálinti Fidesz frakció nem az akadémikusok gyülekezete, még ha némelyikük nem is röstelli a testület egyik - egyetemi oktatóként dolgozó - képviselőjét logikából, közigazgatási ismeretekből helyrerakni. Becsületemre, ekkora kontraszelekciót az ’50-es években lehetett utoljára tapasztalni. Ha nem tör be a nagypolitika községünkbe, legtöbbjük soha nem kerülhetett volna a képviselői szék közelébe se, egyéni megmérettetés esetén meg pláne.
Visszatérve egy újbóli önkormányzati választás ideális időpontjának megválasztására, itt azért be kell kalkulálni a koalíciós kormány reform lépéseinek ilyen-olyan hatásait, a Fidesz által tervezett népszavazás eshetőségeit, és még ki tudja, mi mindent nem. Mindenesetre a jobboldal nem fogja még egyszer elkövetni azt a hibát, hogy megosztja a választókat, ahogy az 2006. őszén Turai István és Csuka Attila polgármesteri jelölésénél történt. A baj csak az, hogy az előbbi visszavágyik a pozícióba, az utóbbi meg már szívesen megízlelné a hatalom ízét, továbbá egymásról meg nincsenek jó véleménnyel. Azt sem lehet előre borítékolni, hogy minden mostani Fidesz/Szent Flóriános képviselő visszakerülhet a testületbe.
Azt azért majd elég jó meg kell fogalmazni a feloszlatást vezérlő Fidesz pártvezérnek, miért is tartja alkalmatlannak a jelenlegi polgármestert, mert ez eddig sokunk számára nem világos. Igaz, hogy csak egy hengerrel és meg egy lámpával megy a kocsija, hiszen ellenzéke mindenben ellene szavaz. A hivatalba hiába csempészett be Keller László nagy nehezen 1-2 használható embert, az mégis csak a jelenlegi - papír szerint regnáló - jegyző irányítása alatt van, amennyiben ezt az igét munkásságával kapcsolatban egyáltalán értelmes használni. Az előterjesztéseket pedig többnyire tartalmuktól függetlenül megtorpedózza az ellenzéki többség, nehogy már a polgármester valahogy sikeres lehessen.
Ha mindazt az energiát, amit Keller az ellenzéktől érkező csapások elhárítására, és a működőképesség fenntartására fordít, a haladás, az előrelépés szolgálatába állíthatná, nem itt tartanánk. És még így is látszanak az előrelépés bátortalan jelei, nézzék csak meg csinosodó utcáinkat, és azokat a szívós, a belső ügyintézési lépéseket, belső ellenőrzéseket, amelyet a hivatal dolgaiba jobban belelátó ember észrevesz, értékel.
Mert még mindig nagy az oda nem figyelés, hiányzik a jó gazda szeme a beruházásoknál. Gyarmati Mihály, a TFKB (Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság) elnöke, talán éppen harmadjára figyelmeztette a hivatal Beruházási Irodáját, hogy augusztusban lejár a művelődési ház kivitelezője által nyújtott egy éves bankgarancia, amely visszatart egy összeget arra az esetre, hogy a hibák kijavítását a beruházótól kikényszerítse. Gyarmati képviselő szerint hibák nem igen látszanak megszűnni. A TFKB elnöke beígérte, hogy ez ügyben személyesen fogja interpellálni a Beruházási Irodát, mert nem látja a helyzetet megnyugtatónak.
Az óvodahiány megoldása újabb fordulatot vett. A tervbe vett konténer óvoda csak 2008-ra valósulhat meg, most a Nyitnikék óvodában akarnak kialakítani helyet egy újabb csoport számára. Mindezek a mozgások olyan pénzügyi tartalékok mellett történnek, hogy az általános tartalékkeretben írd és mondd, már csak 230 ezer Ft van (értsük ezt úgy, hogy minden egyéb bevétel már fel van pántlikázva), és ez a pénz is már hozzárendelődni látszik az internetre felrakott testületi ülés videójának költségeire, mert hogy ezt „olyan sokan igénylik” Vokány Erika képviselő asszony ismeretei szerint.