Pénzes Józsefné Éva óvodapedagógus nem új arc az önkormányzat testületében. Az 2002-2006-os önkormányzati ciklusra a Civil Fórum Egyesület támogatásával indult a 7-es körzetben, s ha képviselője nem is, de külsős szakértője lehetett az Oktatási és Kulturális Bizottságban az egyesületnek. Akkor is elmondta, s ez a mostani, 2006-os sikertelen önkormányzati választásokon való indulására is áll, annak is nagyon örül, ha külsősként képviselheti a kicsik, vagy akár a nagyobb gyermekek érdekeit. Egyet nem akar, közömbösen kívül maradni azokon a fórumokon, ahol a demokratikus érdekképviselet lehetősége megadatik.
Éva egy törékeny, halk beszédű, bájos asszony külleme mögött egy elszánt, kitartó, és tudatosan építkező karaktert rejteget. Szinte hihetetlen a maga által kiszabott napirendje is. Három órakor kel napra-nap, hogy négyre a családot előkészítse a mindennapit, beteg macskáját leápolja, és négykor már az utcákat rója kutyáját sétáltatva. Elhárítja magától az önfeláldozó asszony sztereotípiát, hite szerint ezt saját maga nyugalmáért teszi. Ezek a csend és az önmagába feledkezés percei, a külső rend otthoni megteremtése után a belső harmónia megerősítése. Ennek persze feltétele a korai nyugovóra térés, hiszen a munkanapja a Bóbita óvoda vezetőjének hajnali hatkor indul. Beszélgetésre invitáltam, amikor kiderült, hogy dr. Szedlay Gyöngyi képviselőasszony (CiF-MSzP) visszaadva megbízását - a jelölő szervezet egyhangú döntése értelmében Éva mondhatta el a testület előtt a képviselői eskü szövegét.
- Egy sajnálatosan rövid, de annál hangsúlyosabb képviselőnő helyét veszed át a testületben. Gyöngyi nagyon felkészült, okos, higgadt, és nem utolsósorban integráló személyiség volt. Pontosan fogalmazott, kristálytisztán érvelt, de ha kellett, penge kemény tudott lenni.
- Magas a mérce. Magam is érzem, szerencsére már négy év külsős szakértői munka áll mögöttem. És persze merőben más az én szakmai hátterem, ami a pedagógiához kötődik. Nagyon sok mindennel meg kell közelebbről ismerkednem. - Volt benned kétely, amikor felmerült az utódlás kérdése, hogy elfogadjad a felkérést?
- Nem, hiszen a tavalyi volt második önkormányzati választás, amin indultam, és ezúttal nem is olyan sok szavazattal maradtam alul. Eldöntöttem, ha a CiF tagság mellettem áll, ha felkérnek, vállalom. - Mit szólt a család, nem protestáltak?
- Ugyanaz zajlott le, mint amikor először döntöttem úgy, hogy elindulok a választásokon. A gyerekeim biztattak, a mama mosolygott, a férjem a fejét fogta. Nagyon félt… A gyerekeimmel mindig nagy volt közöttünk az összhang. Emlékszem, még egész kicsik voltak, már akkor is észrevették, ha valami bántott: Anyuci, mi a baj? Ha hiszed, ha nem, kikövetelték, hogy mindent töviről-hegyire elmeséljek. Nagyon értik bennem ez a közéleti tenni vágyás… - Elég viharos a hangulat a testületben. Az eskütétel után kaptál gratulációt a „másik oldaltól”?
- Gyarmati Misi, és Rothuaszkyné nagyon kedvesen odajött és gratulált, jól esett. A többiek nem, látod ez is olyan érthetetlen. Egy településen élünk, ismerjük egymást, ha mindenben nem is ugyanúgy gondolkodunk. Még a sportban is kezet nyújtanak egymásnak az ellenfelek… - Milyennek találtad az első testületi ülést, amin már képviselőként voltál jelen?
- Ha nem tapasztaltam volna már eddig is egyet-mást abban az önkormányzati politikában, ami a mostani ciklust jellemzi, lehet, hogy elmenekültem volna. Cinikus belekiabálások, nevetések, gúnyolódó beszólások, …pedagógusként azt mondanám, „kiscsoportos óvodás viselkedés”. - Nehéz helyzetben leszel, ismerve a már krónikus helyhiányt Törökbálint óvodáiban…
- Bizony, kicsit tudathasadásos állapot, amikor képviselőként el kell ismételni a kétségbeesett szülőknek az önkormányzatnak a helyhiányt magyarázó mentségeit, amiről óvodapedagógusként meg azt gondolom, megmagyarázhatatlan. Felsőbb jóváhagyással foglalkozunk évről-évre a megengedett maximális létszámnál 20%-kal több gyermekkel. A kicsik a társadalomban felhalmozódott feszültségek kis receptorai, közösségbe integrálásuk egyre nagyobb kihívást jelent a pedagógusoknak. Ma már egy képzett fejlesztő pedagógus intenzív jelenléte nélkül a beosztott óvodapedagógus ilyen létszám mellett képtelen megbirkózni a problémás, ilyen-olyan devianciával rendelkező gyerekekkel. Éppen a héten zajlik egy olyan kezdeményezésünk, hogy rábírjuk az önkormányzat vezetőit, hogy legalább a három óvoda számára indulásképpen biztosítsanak egy főállású fejlesztő pedagógust.
Epilógus
Ezt az interjút még jóval a testület feloszlatása előtt készítettem, mégis úgy érzem, az adott helyzet ismeretében is érvényes. Igaz, Éva csak két testületi ülésen vehetett részt, mint új képviselő. Az elsőn, amikor képviselői esküjét letette, és egy utolsón, amikor a testületet feloszlatták. Még azt a lehetőséget is megtagadta tőle a Fidesz frakció elnöke, dr. Győrfi László, aki a frakció számbeli fölényével élve megszavaztatta a testület feloszlatásának előterjesztéséhez adható hozzászólások berekesztését, hogy első igazi „szűzbeszédét” elmondhassa.
Azt szerette volna képviselőtársai tudomására hozni a maga csendes, kedves „óvónénis” hangján: - Képviselőtársaim! Tegnap a Bóbita Óvodában egy zárlatos mosógép miatt tűz keletkezett. Csoda, hogy nem esett nagyobb baj, mert az egész házban elavultak a vezetékek. Gondolják meg, helyesen cselekszenek-e, amikor az önkormányzat sok munkája helyett a testület feloszlatását tervezik. Nem hiszem, hogy erre esküdtek fel!
Évában benn rekedtek ezek a mondatok, mint ahogy az öreg, töredezett vezetékek is az leamortizálódott óvoda falában. És nem csak a Bóbita Óvodában. A napirenden lévő intézményi tűzvédelmi helyzet felméréséből kiderült, majd minden intézményben hiányoznak az előírások, ha vannak, akkor nincsenek ellenőrizve, betartatva. Mint annyi mindenre, erre se volt gondja a jegyző által vezetett hivatalnak.