8 év helyben járás után végre szabályozás?
A Szabadházi-hegyiek kálváriája az építéshatóság hibájából
2008. április 21-én volt a Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése,a nagyszámú érdeklődő megtöltötte a Festetics termet. A szokásos egyesületi beszámolók után, amelyet az egyesület vezetője, Kisgyörgy Lajos tartott, Antal Tamás vezetőségi tag röviden szólt az egyesület létrehozásának okairól, céljairól, az eddig elvégzett feladatokról. Kitért az elkészült tervekre, a már lezajlott eljárások ismertetésére és a területhez közel eső PANNON építkezésnél talált régészeti leletekről is szólt. Vázolta ennek a beruházásnak a területre gyakorolt – nem minden esetben pozitív – hatásait. Ismertette a víztározó létesítésével kapcsolatos problémákat, majd vázolta a lehetséges jövőképet. Ezt követően Turai István polgármester ismertette a terület általa megvalósíthatónak ítélt jövőjét, amelyet megpróbálunk Olvasóink számára röviden összefoglalni.
Mindenekelőtt beismerte, hogy az építéshatóság egy igen súlyos következményekkel járó hibát követett el, amikor két határozatot egyben fogalmazott meg.
Az egyik határozati rész a területmegosztásra, útlejegyzésekre vonatkozott, a másik pedig a kártalanításokra tért ki és kimondta, hogy ezekért a területekért az önkormányzat nem fog fizetni a tulajdonosoknak. Ezt a két döntést nem lett volna szabad egy határozatban megfogalmazni, mert a telekmegosztás és az útlejegyzés államigazgatási eljárás alá tartozik, míg a forrás hozzárendelése egy esetleges kártalanításhoz önkormányzati hatáskör. Hangsúlyozta, hogy az államigazgatási eljárás során csak a tulajdonosoknak, a tulajdonosok szomszédjainak és az építéshatóságnak van ügyfél jogköre, az egyesületnek nincs. Az említett építési hatóság hibájából a tulajdonosok önerőből készíttetett térképei sajnos aktualitásukat vesztették. Az önkormányzat szükség esetén ezért finanszírozni fogja azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a Szabályozási Terv végrehajtásához.
A polgármester elismerte, hogy sok probléma merült fel a jelenleg érvényes Szabályozási Terv végrehajtásával kapcsolatban, és a helyzet megérett arra, hogy új Szabályozási Terv készüljön, vagy módosítsák a hatályban lévőt.
Az Anna-hegyi helyzettel összevetve azt mondta, ott a területfejlesztés valójában csatorna- és ivóvíz-hálózatfejlesztést jelentett. Az Anna-hegyen nagyon jelentős populáció lakik életvitelszerűen, és utcáin lényegesen tisztázottabb a közműhelyzet, amit fel lehetett használni a területfejlesztéshez. A közműfejlesztés csak az Anna-hegy egyik részén történt meg tulajdonosi hozzájárulással. Az előző képviselő-testület és polgármester döntött úgy, hogy az Anna-hegy másik, hátralevő része, ahol jelentős önkormányzati tulajdonú területek vannak, önkormányzati támogatásban részesüljön. Ebben az esetben valóban fennáll a pozitív diszkrimináció, de jelentős önkormányzati tulajdonosi érdekről van szó.
A polgármester beszélt a terület fejlesztésénél a feladat-megosztás tisztázatlanságáról, a végrehajtás halogatásáról, ígérgetéséről. A feladat-megosztásra javaslatot fog tenni, ami pedig a végrehajtás halogatását illeti, ezzel kapcsolatban a hatósági előírásokat kell betartani és ez lassítja a folyamatot.
A Pannon GSM beruházásával kapcsolatos kritikát érti, bár nem tudja teljes egészében elfogadni. Ennek a beruházásnak az előnyeit véleménye szerint a település egésze élvezni fogja. A település költségvetése ma meghaladja az 5,5 milliárd forintot és ebből az összegből 2,1 milliárd forint az iparűzési adó bevétel, mint legnagyobb bevételi tétel az önkormányzat költségvetésében. A Pannon Budaörsön 1,8 milliárd forint iparűzési adót fizetett be 2007-ben, miközben Budaörsön alacsonyabb a helyi iparűzési adó százalékos mértéke, mint Törökbálinton. Számításai szerint 2009-ben, 2010-ben 2-2,5 milliárd forintos többlet iparűzési adó bevételre számíthat Törökbálint, ami 4,5-5 milliárd forint többletfejlesztési forrást jelent a település számára. Ennek előnyeit pedig a Szabadházi hegyen élők is élvezni fogják. A felvetésekkel ellentétben kijelenti, hogy az önkormányzat az Égett-völgyben nem értékesített olyan területet, amely a terület Szabályozási Tervében csapadékvíz-tározó területeként van betervezve.
Az építési engedélyekkel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ha van érvényben levő Szabályozási Terv, abban az esetben annak előírásait az építéshatóságnak kötelező betartatnia. Ha a tulajdonos ehhez nem járul hozzá azzal, hogy lead területet és így akar építési jogot szerezni, abban az esetben csak a mezőgazdasági besorolás lehetőségeivel élhet, ami a magasabb szintű jogszabályok alapján 3%-os beépíthetőséget jelent. Természetesen ebben az esetben sem építhet rá a szabályozási vonalra, vagy nem építhet túl azon. |
Ami a közterületek beépítését illeti, ez nem róható fel az önkormányzatnak, hiszen éppen a Szabadházi hegy tulajdonosainak túlépítése okozta a problémát. Az egy más kérdés, hogy az építéshatóságnak el kellene járnia ezekben az esetekben, meg kellene szüntetnie azokat a közterület-foglalásokat, túlépítéseket, amelyek ma az egész területre jellemzőek.Ezt követően a polgármester a következő folytatást javasolta:
Első a telekalakítási eljárás lefolytatása. Ez azt jelenti, hogy van egy érvényben levő Szabályozási Terv, ami végrehajtható. Ennek a terv jelenleg a legtöbb utca vonatkozásában 10,5 méteres szélességet ír elő. Ingatlanosztást kell készíteni, ezt viszont kizárólag a tulajdonos kérheti ügyfélként. A területet ketté kell osztani, két helyrajzi számra. Ebből a kisebbik területet kell leadni, de mindkét rész a tulajdonos birtokában marad. Ehhez az eljáráshoz kitűzési vázrajzot kell készíteni, amely egyéni, egyedi eljárás esetén akár 40.000.- Ft költséget is jelenthet. Miután a térképpel kapcsolatban felmerült az ismert probléma, ezért a képviselő-testület elé fogja terjeszteni, hogy ezt finanszírozza meg az önkormányzat. Ennek az a feltétele, hogy adott esetben egy egész utca vonatkozásában lehessen elvégeztetni a feladatot.
A második feladat egy megállapodás megkötése a tulajdonos és az önkormányzat között, amelyben a tulajdonos lemond az önkormányzat javára a közterületnek szánt területről azzal, hogy a leadott terület utáni földvédelmi járulékot az önkormányzat fizesse meg.
A harmadik feladat az, hogy amikor a leadott területrész átkerül az önkormányzathoz, akkor az ezekre a területekre megtervezteti a közműveket, a burkolatot. Az engedély megszerzéséhez engedélyes tervek kellenek, valamint az, hogy a terület az önkormányzat tulajdonában legyen, vagy ehhez a tulajdonos hozzájárulását adja. Ebben az esetben szerezhetők meg a különböző létesítési engedélyek, tervezhetők meg a közműhálózatok.
Negyedik lépésként az önkormányzat kérheti az útterületek egyesítését, összevonását.
Alapkérdésként már több alkalommal is felmerült, hogy legyen-e a Szabályozási Terv módosítva, vagy készüljön egy új Szabályozási Terv. Turai István jobbnak tartana egy új Szabályozási Tervet a jelenleginél, mert a közműtervek és munkarészek az AQUACONSTRUCT által már kidolgozott tanulmánytervből beilleszthetők az új Szabályozási Tervbe, ennek a csapadékvíz elvezetéséről is gondoskodnia, rendelkeznie kell. Mindezek ismeretében azt javasolja, hogy legyen új Szabályozási Terv, ugyanakkor ezzel párhuzamosan indítsák meg a Zengő utca újjáépítését az érvényben levő Szabályozási Terv szerint.
Egy új Szabályozási Terv készítése ugyanis nem azt jelenti, hogy a régi Szabályozási Tervet hatályon kívül helyezik, hiszen az mindaddig érvényben van, amíg az új Szabályozási Terv el nem készül. A Zengő utcában egy új Szabályozási Terv valószínűleg nem jelent változást a szabályozási szélesség vonatkozásában, ott meg kell maradnia a 10,5 méteres szélességnek, ezért ott el lehet indítani az említett folyamatot.
Folyamatos tárgyalásokat folytatnak az ÉTV Kft-vel arról, hogy a mélyút és az alatta fekvő közművek felújítása megtörténjen. Az önkormányzatnak van egy víziközmű fejlesztési alapja az ÉTV-nél, aminek a felhasználásával vízvezeték-csere, illetve a csatorna-hálózat lefektetése történhetne meg a mélyútban, egészen a „tyúklábig,” egy feltöltéssel megszélesítenék a mélyutat és erre adott esetben egy útburkolatot helyezhetnek. Véleménye szerint ez nyár végére megoldható lenne.
Mindehhez szükség van a tulajdonosok közreműködésére, részvételére, az önkormányzat pedig mindent meg fog tenni ennek megvalósítása érdekében.
-te
|