Tóth Emese

Bizottsági jegyzetek

 Az Oktatási, Kulturális és Bizottság (OKSB) napirendjéből két témát emelnék ki. Az egyik az iskolák és óvodák közétkeztetésére szerződött cég ajánlata reformétkeztetés beindítására, aminek jelenléte intézményeinknél előremutató lépés lenne. A döntést az nehezíti, hogy a kétfajta választékot vegyesen kellene alkalmazni, azaz a hagyományos étkeztetés mellé felkínálni a reformkonyha kínálatát, s ez a megoldás két dolog miatt is problémás. Az egyik intézményi adottság: nem lenne elég a melegen tartó pultok kapacitása a kétféle menüsor számára. A Zimándy suliban amúgy is 450 gyerek étkeztetését kell megoldani két óra alatt, egy 50 személyes étteremmel.
A másik várható reakció meg a gyerekek értetlenkedése, miért kell most neki - tegyük fel - zöldbab főzeléket enni szója fasírttal a rántott hús helyett, hisz anya, amikor rábeszélte, hogy ezt válassza, nem mondta, hogy ez lenne a reformkonyha.
Kínálkozik megoldásként csak reformétkeztetésben gondolkozni, de ezt a lépést valakinek fel kell vállalnia. Meglátjuk, lesz-e mersz ehhez a döntéshez?
Másodikként lássuk az ifjúsági koncepció első olvasatát! Eredetileg már májusban napirendre került volna, de megtárgyalása elmaradt. Úgy látszik, a 2008. januárban felálló új képviselő-testület alakuló ülésén frissen létrehozott ifjúsági és kulturális tanácsnoki pozícióba emelt Hámoriné Olár Mária dolgozatát a polgármester és Hajdu alpolgármester még nem találhatta elég érettnek a megmérettetésre.

A képviselőasszony kissé halvány bevezető szavai után Turai polgármester gálánsan átvette a szót, és rutinosan összefoglalta a vitát megelőzően a törökbálinti ifjúsági politika kérdéseit. Maga a koncepció az EU ifjúságpolitikai irányvonalát felvázolva jut el a magyarországi, ilyen irányú felmérésről készült riport alapján a helyi ifjúsági politikáig. Egy olyan párbeszédes formát szeretnénk intézményesített formában létrehozni, amelynek eredményeként a törökbálinti ifjúságnak valós beleszólása lenne a korosztályát illető helyi közügyekbe, döntésekbe. Ennek működtetéséhez a feltételeket az önkormányzatnak, vagy intézményének kell megteremtenie. Turai polgármester is kiemelte, ahogy a tanulmány is, hogy bár a fiatalokkal több intézmény, szolgáltatás, szakember foglalkozik, ezek mégis magányos szigeteknek tűnnek az együttműködés hiánya miatt, ezen kell elsősorban segíteni. Pénzes Éva képviselőasszony, amúgy óvodapedagógus, dicsérte az anyag strukturáltságát, és megemlítette, hogy az ifjúsági szolgáltatások nem egy eleme már jelen van a településen, ezek között a kapcsolat hiányzik, és a felszín alatt nem egy esetben komoly hiányosságok, problémák vannak. Hámoriné javaslatot tesz a koncepció végén egy ifjúsági önkormányzat (IÖ) létrehozására, amely legfeljebb 15 tagú lenne (12- 26 évesek), melyre ajánlásokat civil szervezetek, egyházak, és magánszemélyek is tehetnek. A megalakuló IÖ első feladata lenne a városban élő ifjúság helyzetének kérdőíves felmérése, majd ennek szakemberek bevonásával történő kiértékelése után az IÖ javaslatára alkotná meg önkormányzatunk a végleges ifjúságpolitikai koncepciót.
Az anyag megvitatása során kikristályosodott, hogy célszerű lenne az IÖ-ben minden korcsoportot képviseltetni – én még hozzátenném, hogy a szocializáltság és az iskolázottság tekintetében is jó lenne leképezni a települési arányokat – és munkájukba az iskoláknak nem szabadna beleavatkoznia.
A Város Fejlesztései és Környezetvédelmi Bizottságban (VFKB) nagyon kedvemre való volt a bizottsági elnök, Gyarmati Mihály önálló képviselő indítványa, nagyon remélem, a testületi szavazásnál nem vérzik el. Az elnök arra tesz kísérletet, hogy a hivatal Beruházási Irodáját a beruházások paramétereinek, költségeinek, készültségi fokának adatbázisokban dokumentált követésére szorítsa rá, beleértve az ezekhez kapcsolódó jótállási/szabatossági feladatok naprakészen tartását, és ezekhez kötődő garanciális munkák elvégzésének betartatását. Ennek egyik eleme lenne, az önkormányzattal kapcsolatba kerül kivitelező cégek csődfigyelése is, hogy időben léphessünk fel követeléseinkkel, ha valamelyik partnerünk ellen a jótállási időszakban csődeljárás indul (lásd Zimándy sportcsarnok!).
Igazi örökzöld (nomen est omen!) a fatelepítési programmal kapcsolatban: vajon továbbra is diófa, vagy már fafajta határozza-e meg utcáink arculatát? Ennek eldöntéséhez egy szakértői felmérés kiértékelése segítette a bálinti testület munkáját. A település 75-80%-a jelenleg diófa (2005-ös adat!), melyeknek mindössze 1-2%-a mondható épnek és egészségesnek. Miután az ELMÜ a villamos vezetékek óvása miatt brutálisan csonkolja őket, a fák nemhogy nem szépek, de esztétikai megjelenésük inkább visszatetszést kelt. A szakemberek szerint a diófa kifejezetten nem kedveli az itteni körülményeket, tápanyag-,- fény-, helyhiánytól szenved, egy fa fajlagos gondozási költsége (metszése három évenként) 26-48 ezer Ft között van, levele mérgező, ezért komposztálásra nem alkalmas. Törökbálinton a XX. század elejétől jelentek meg, azaz nem őshonos faj, a zömmel mezőgazdasággal foglalkozó lakosság jövedelem kiegészítésére szolgált, így aztán a bálintiak egy része ma már érzelmileg kötődik jelenlétükhöz.
A szakemberek az öreg, csonkolt fák fokozatos lecserélését javasolnák kislombú, nem túl magas fákra. A falugazda Gyurasits Tamás is ezt a megoldást pártfogolná. Turai polgármester örökségvédelemként fogja fel - minden észérv ellenére - a diófák megtartását, bízik abban, hogy lassan a légvezetékek is a föld alá kerülnek (akkor a negatív tényezőkből már egy kilőve!), és átdolgozásra javasolja a fatelepítési programot egy olyanra, amiben a diófák megőrzése a rendező elv. Gyarmati TFKB elnök ezt a javaslatot készségesen magáévá teszi, és megszavaztatja.
Sokáig úgy tűnt, hogy a Bajcsy-Zs. utca – vasúti híd – Őrház utca és a Bajor G. utcákat nem lehet egy körforgalmi csomóponttal összefogni. Ez a tévhit sok év után talán most megdőlni látszik, legalább is egy tanulmányterv került e tárgyban a bizottság elé. Előlegezzük meg, nem egyszerű közlekedéstechnikai esettel állunk szembe, részben a vasúti felüljáró, valamint a Bajor G. utca és a Bajcsy Zs. utca nem túl szerencsés csatlakozási szöge miatt. A terv jelenlegi állapotában még a Vasút utcát is beléptették a tervezett körforgalomba. A tanulmányterv messze nem hibátlan, persze nem is a végleges, ezen még sokat kell gondolkozni, nyilván esetleg valamit be is kell áldozni a fontosabb forgalmi irányok javára, továbbá kisebb magánterületek is beleeshetnek a csomópontba.

Gáldi képviselő kis fejszámolás után bebizonyítja, hogy már a tanulmány kiindulási forgalmi adatai is jócskán alábecsültek. A járdaszigetek miatt feltorlódhat a Bajcsy forgalma. Abban egyetértenek, hogy az Őrház utcát ki kell szélesíteni kétirányú forgalomra, és az nem biztos, hogy a Vasút utcát is be lehet kötni a csomópontba. Döntés: visszadják a tervet átdolgozásra, fogunk mi még erről hallani!
Újra napirendre került a Városüzemeltetési Csoport (ez lépett a valamikori Falugazda Csoport helyére) elköltöztetése. Nyilvánvaló, ha tényleg elindulhat az új főutca program, a traktorok és egyéb munkagépek ki-bezötyögése a Polgármesteri Hivatal udvaránál nem egy civilizált megoldás a 21. században, még az eddig ezekre elég igénytelen Törökbálinton se. Nyilván kisebb eszközök és melegedő helyiségre szükség lesz ott továbbra is, ez nem vitás. Az előterjesztésben a volt laktanya területét szemelte ki Molnár Tibor, polgármesteri referens, hiszen ott használaton kívüli, de bérbe vehető épületek amúgy is vannak, és a laktanya területét megszerző tulajdonosok egy igényeik szerinti szabályozási tervért nyolc ha területet ajánlottak fel az önkormányzatnak. Turai polgármester szerint azért is jó lenne oda költöztetni a csoportot, hogy a fizikai jelenléttel a „birtokba kerülés” tényét tovább erősítsük.
Gyurasits falugazda meglehetősen elkeseredve küzd a helyszín ellen, ami munkaszervezési szempontból és a távolság miatt (a Diósdi úton, majd Diósd határánál!) is kedvezőtlen a folyamatos munkaszervezésre, amúgy a jelenlevéshez a laktanyánál elég egy pár raktár is. Teljesen igaza van abban, hogy új telephelyként a hulladékudvar volt kiszemelve, a munkafolyamataik egy része is ide köti csoportját. Ott viszont kétségtelenül fel kell építeni a szükséges helyiségeket, a laktanyánál meg csak egy kis felújítás kell! 10 millió Ft/év a bérleti díj érvel Gáldi képviselő, Szalczinger képviselő is erősíti, hogy a hulladékudvar saját tulajdon, a laktanyát bérelni kell, mire Gyarmati elnök azzal
riposztoz, hogy a hulladékudvarba meg építeni kell.
Most ott tartunk, hogy végleges elhelyezésnek a hulladékudvart szánják, de egy darabig a laktanya területére kerülne a csoport a VFKB javaslata szerint.
Alig több mint egy éve, hogy a Fidesz képviselők a pályázati pénzzel támogatott sportcsarnok építését megfúrták, máris terítékre került a 16 tantermes, plusz nyolc szaktantermes iskola, tanuszoda, tornacsarnok tervezési koncepciójának bemutatása. Ezt a Dulácska majorba tervezik, feltehetően valamilyen lizinges pénzügyi konstrukcióban valósul majd meg. Egy sematikus vázlatot láttunk, ami alapvetően vonalas elrendezésben mutatott be egy lehetséges megoldást. Az előterjesztés most az önkormányzat birtokában lévő külön helyrajzi számú területek összevonásáról rendelkezik, a projekt maga egy közbeszerzési eljárás győztesének feladata lesz. Ennek során a megbízást elnyerő elbontja az ott lévő raktárakat, a testület által jóváhagyott koncepció alapján elkészítteti az engedélyes és a kiviteli terveket, az engedélyeztetési eljárást, és határidőre elkészíti az épületegyüttest. A projekt finanszírozásának módja még nem eldöntött, alapvetően 20-25 éves részletfizetésben gondolkodunk, törekedve arra, hogy ha előbb találunk saját forrást, akkor lerövidítjük a fizetési időt a kamatterhek csökkentése érdekében.
Megfontolandó ajánlatnak ígérkezik három magánszemély, köztük egy törökbálinti újságíró előterjesztése egy sport- és szabadidő központ létrehozására a Hosszúréti patak területére a téglagyári agyagdepótól elterülő majd 15ezer négyzetméteres, önkormányzati tulajdonú ingatlanra. A kérelmezők két lépésben, 2010 nyaráig a következők megvalósítását tervezik: tenisz, kispályás foci, squash, tollaslabda, asztalitenisz, konditerem, röp- és kosárlabdapálya, szauna, masszás, öltözők, csobbanó és gyermekmedence, étterem és mindezekhez elegendő parkoló. A pénzügyi konstrukció még ennél sem tisztázott.
Ezt az előterjesztést a VFKB-n kívül természetesen a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (PGB) is tárgyalta. Miután a PGB egy nappal később ülésezett, addigra Csuka alpolgármester már Marton ügyvédtől hozott egy olyan véleményt, amely a beruházással kapcsolatban többféle finanszírozási megoldást is felvázol. Első olvasatban talán az a megoldás tűnik a legszimpatikusabbnak, ahol az önkormányzat apportként beviszi a vállalkozásba az ingatlant, és egyszeri, vagy részletekben megszabott támogatást fizet a befektetőnek. Gáldi György alelnök késése miatt csak a PGB ülés végére ért oda (Budapesti munkahely!), hiszen ifj. Elek Sándor elnök az elég fajsúlyos kérdéseket valamivel több mint egy óra alatt lezavarta. Ehhez a VFKB-nak előző este – igaz, néhánnyal több előterjesztés mellett - öt órára volt szüksége.

A múltkori PGB-én az elnök fogfájására fogta indiszponáltságát, most egyszerűen nem talált vitatkoznivalót az előterjesztésekben, energiáit pusztán az ülés formai levezetésére koncentrálta. Megkockáztatom, Elek Sándor PGB elnököt egyszerűen felkészületlennek találtam. Jobbára a VFKB-n előző este megfogalmazott határozataira hagyatkozott, holott a VFKB ülésén viszont jelen lévő Gáldi képviselő előző este jelezte, hogy az előterjesztések pénzügyi vonatkozásait majd másnap, a PGB-n kivesézik. No, ez most Gáldi alelnök hiányában elmaradt.
El kellene gondolkoznia a Fidesz képviselőknek és Turai polgármesternek azon, hogy a jobboldali hatalmi koncentráció a fontosabb, vagy az, hogy a település pénzügyeit egy szakemberre, jelesül a már éveken keresztül többször bizonyított Gáldi Györgyre bízzák. Persze lehet, megint naiv vagyok, hiszen Turai polgármester és Csuka alpolgármester is mindig jelen van a bizottsági üléseken, biztosan közbeszólnának, ha a bizottsági határozatok nem az ő szájuk íze szerint születnének.