Ficsór Bálint
Gazdagodtunk?
Wass Albert szobor a Munkácsy Mihály Művelődési Házban
Lehet, hogy egy darázsfészekbe nyúlok ezzel a Wass Albert témával, de szeretném Olvasóinkat megismertetni véleményemmel a bizonyos csoportok által felkapott író-költő személye körül kialakult vitában.
Évekkel ezelőtt hallottam a televízióban Sinkovits Imre tolmácsolásában Wass Alberttől „Üzenet haza” című verset, amely megnyerte tetszésemet. „A víz szalad, a kő marad” Elgondolkoztatott a Törökbálinti Községi Újság 10 évvel ezelőtti számában publikált „Ki a magyar” című verse is.
Ki a magyar hát cimbora?
Te, vagy én? Vagy a harmadik?
Nosza döntsük el szaporán,
Míg el nem süllyed a ladik.
Ragadjunk hát lapátot, csákányt,
evezőt! Ebura fakó!
Így csinálják már ezer éve,
ez hát nekünk való!
Aztán, ha majd holt tetemünket
kiveti a víz a partra.
magyar leszel Te is, én is,
a harmadik is, mind, mind, kit halva,
bevert fejjel, némán, gyászban
Fektethetünk a ravatalra
Nem mondhatom, hogy szakavatott ismerője vagyok Wass Albert irodalmi munkásságának, tehát éppen ezért nem is kívánom őt besorolni, hogy a klasszikus költőink sorába tartozik-e, vagy másodrangú alkotó volt? Az a bajom Wass Alberttel is, mint az árpádsávos zászlóval: szélsőséges csoportok sajátították ki és avatják szentté. Személyisége a magyarság megosztását segíti elő, holott a megbékélés volna fontos a magyar nemzetnek. Nem tudom, hogy igazak-e azok a vádak,- román és zsidó személyek legyilkoltatása - amiért távollétében halálra ítélték a második világháború után Romániában, de az igaznak tűnik számomra, amely az Interneten található Szemmenyei-Kiss Tamás hosszú elemzésében olvasható:
„Wass Albert néhai honfitársunk bár 1951-től 1988-ig a Hungarista Mozgalom Hírszolgálat aktivistája volt, nem is annyira hungarista, mint inkább a német - fajelméletre épült – nemzetiszocializmus követőjeként jellemezhető.”
Wass Albertről, amúgy értelmes emberek módjára
Az egész mostani cirkusz Wass Albert körül egyszerű túlhabzás. Valószínűleg a tiltakozás is némi túlhabzás. Mindenesetre egy másodlagos frissességű íróból gyártanak politikai idolt, közben meg úgy tesznek, mintha művészetről volna szó, és ez ízléstelen. Nettó cinikus politikai játszma zajlik, szórakoznak az irodalommal. … Wass Albert író. Hogy milyen - az más kérdés. Mindenképp népszerű: azzá vált, azzá tették. Konstelláció és manipuláció - jegyesek. A rossz ízlés tömeges, ez normális, ez a norma, aki viszont „benne van a szakmánkban”, pontosan tudja, hol a helye Wassnak. Ha nem tudja, nincs benne. |
|
Semmiképp sem Móricz Zsigmond vagy Ady mellett. Farkasverem című regényét vagy A funtineli boszorkányt kivéve vadromantikus giccsíró, költőnek igazi műkedvelő. Ugyanakkor erős jel, marker, jobbról, balról, mindenhonnan „mindenki” érzi, mit jelöl. Jelentős zűrzavar, de hát a zűrzavar erős érzet. Magukat jobboldaliaknak definiálók valamiért ezt az írót választották. Erdélyi magyar arisztokrata, mint Bánffy Miklós vagy Kemény János. Mintegy egyesíti magában az Erdély-nosztalgiát - amely „eddig” Tamásihoz és Nyírő Józsefhez kötődött - és a betiltott antikommunista emigránst, aki - mint Márai - mellőzött, reményvesztett aggastyánként öngyilkos lett. Akiket említettem, sokkal jobb írók, ez viszont az idolképzés szempontjából nem szempont. Egy író mint író nem szempont - ami minimum bosszant. … A heveny wassalbertezés a középosztály deklasszálódásának, az alsó-közép félműveltségének a terméke.
Részlet Kukorelly Endre (költő, író, esszéista) nyilatkozatából |
Rév Pál erdélyi származású író szerint „…Wass végül is nem akkora író, hogy megérné megbocsátani neki politikai melléfogásait.” Márkus Béla debreceni egyetemi tanár szerint sem sorolható Wass Albert a kiemelkedő magyar írók-költők közé.
Tehát amíg Törökbálinton nincs Petőfi Sándornak, Arany Jánosnak szobra, nem tudom, hogy éppen Wass Alberttel kellett-e kezdeni a magyar tollforgató nagyjaink szobrainak felállítását. Ha az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete mindenáron erdélyi származású írónak kívánt emléket állítatni, akkor ott lett volna Tamási Áron, vagy Sütő András, akiknek emberi tartása nem vitatható, és írói munkásságuk mára már klasszikusaink közé sorolja őket.
 Jó, hogy van egy olyan egyesület, amely összefogja az Erdélyből elszármazottakat, de lehetne ezt úgy is tenni, hogy tevékenységük ne a megosztást, hanem éppen a megbékélést szolgálja Törökbálinton. Nagy szükségünk volna erre.
Presztízs székely kapu után presztízs Wass Albert szobor, mi fog következni még? Gazdagodtunk egy szoborral, de egyben szegényedtünk is, mert a megértés helyett az erő helyzetéből való döntés született polgármesteri keretből való támogatással.
Wass Albert 100 éve született. Ebből az alkalomból egyik emlékbeszédben ez hangzott el. „Életművét gátlástalanok önös dicsőségük trófeájaként használják.”
Befejezésül néhány véleményt idézek a „tegyunkajovonkert” honlapon megjelent 5 oldalas Wass Albert vitából: EMTE írta: „Munkácsy szobrot a Munkácsy Művelődési Házba!”
„a szobor-állítás a „hatalmi gőg” terméke. „Lesz itt még Szálasi sétány is.” „Beteges ideológia, ami mögötte van.”
Döntsék el Olvasóink, gazdagodtunk-e a Wass Albert szoborral! |