Pilis Péter (TTC elnök):Felsőbb osztályba léphet!
Magyarország 19 megyéjében rendezett csapatbajnokságok győztesei küzdhetnek meg osztályozó mérkőzések megvívásán keresztül a 6, elsősorban területi elv alapján felosztott 12-12 csapattal szervezett NB II-es csoportok 12. helyéért. Az osztályozó, az NB-s szereplés, néhány éve még csupán a vágyálmok szintjén szerepelt a TTC sakkcsapatának elképzelései között. A nemzeti bajnokságban való szereplés már rangot jelent, támogatónak, támogatottnak egyaránt. Történéseit a honi sakkvilág folyamatosan figyelemmel kíséri. Itt már valós reklámértéke van a szponzori lógónak, mely(ek) jól mutat(nak) majd a többi fontos, remélhetőleg naprakész információval együtt a TTC – jelenleg feltöltés alatt álló - új honlapján (www.TTC.sport.hu)
A 2001/2002-es megyei bajnokságot be sem fejező, újjászerveződött csapatunk játékosai bizony meg-megmosolyogták Gyulánk (Izsák Gyula –szerk.) lelkes elképzeléseit. A TTC legfrissebb sikertörténete azonban ezúttal is az ő ambiciózus optimizmusát igazolta! Legendás nagy elődeink: Wölbling Józsi bácsi, Kiss Lajos bácsi, Heller Árpi minden bizonnyal most büszkén tekintenek utódaikra!
Az ország legerősebb bajnokságát, a Pest megyeit, a TTC már - 2006/2007-es idényben is bajnokaspiránsként kezdhette. Megnyerni, fennállása óta még sem sikerült. Fortuna kegyeibe fogadott csapatunk – ennek ellenére - megyei ezüstérmesként vehette fel a harcot Fejér megye bajnokával, a Királysakk SE Dunaújváros csapatával. A feladat cseppet sem kicsi! A 2006/2007-es idény végeztével az NB II-től anyagi okok miatt visszalépő NB II-es középcsapat nem csupán az egyetlen kiadó helyért való nemes párharc méltó szereplője, hanem egyszersmind a TTC Sakkcsapat erejének igazi fokmérőjévé vált. Fokmérője azért, mert az NB II-t is megjárt ellenfél, erejében cseppet sem gyengülve, nem felkészültsége, hanem „önhibáján” kívül került vissza a megyei bajnokságba, s azt megnyerve kényszerült ismét osztályozóra. |
A június 22-i dunaújvárosi első találkozón, két „romániai légióssal” megerősített csapatunk a vártnál jóval magabiztosabb, 7,5:4,5 arányú, figyelemre méltó győzelemmel jutott lépéselőnyhöz. Megkezdődhetett a számolgatás! Az utolsó 4 táblán 3 vereséget begyűjtő csapatunknak komoly fejtörést okozott a visszavágó tervezése. Az első fordulón az esélytelenség nyugalmával sikeresen túljutó csapatunknak már volt veszteni valója. Ráadásul a visszavágó időpontjára kiderült: a hátsó sorok szükségszerű megerősítése mellett, helyett, a két légiós helyettesítéséről is gondoskodni kell! Már megint az utolsó-utolsó pillanatban bukunk el, mint egy évvel korábban? A baljós előjelek nem sok jót ígértek! Csapatunk immár csak saját erejében, s elszántságában bízhatott!
A Munkácsy Mihály Művelődési Ház Majláth termében, Fazekas György versenybíró által elindított órákon kínos lassúsággal peregtek a percek, másodpercek. Izsák Gyula nemzetközi mester, a csapat vezetője egyre aggodalmasabb arccal járta körbe az asztalokat. Nem állunk jól! A 12. tábla kivételével – ahol tiszt előnyünk van – még nem dőlt el semmi, néhol bizony az ellenfél áll jobban. Már két óra is eltelt, mikor Czeglédi Laci az utolsó táblán végre érvényesíti előnyét, feladásra késztetve ellenfelét, megszerezte az első pontunkat. De micsoda pont! Végre megvan az első! Még soha nem volt ennyire kézzel fogható a „meggazdagodás első milliójának” gyötrelme. Némi „hatásszünet” után egyre inkább kezdtek Gyulánk ráncai kisimulni. Az ötödik pont megszerzésével a leglényegesebb kérdés eldőlni látszott: Törökbálint felsőbb osztályba léphet! Már csak a visszavágó végeredménye volt kérdéses! Nem számít az idő, a pattanásig feszült hangulat is enyhülni látszik. Már csak a presztízsért, a játék szépségéért folyik a cseppet sem lankadó küzdelem. A 3. táblás Sallai Kálmán még mindig úgy küzd a fél pontért, mintha ezen múlna a csapat továbbjutása. Csapatunk egyértelműen bizonyította az első találkozó eredményének légiósok nélküli megismétlésével, valóban megérett az NB-II-ben való szereplésre!
Jól esik leírni: a TTC Sakkcsapat ősztől az NB II-ben folytatja! |