Tóth Emese:

CBA, több mint a régi ABC visszafelé

Először a CBA előtti burkolatot váltotta fel a tetszetősebb viacolor, rendeződött az üzlet környéke, a parkoló és az alkalmi standok helye. Mire a bálintiak észbe kaptak, a régi – tegyük hozzá meglehetősen szocreál - épület, a maga rendezetlen környezetével, az épület mellé odasuvasztott göngyölegekkel – kezdett átalakulni, megszépülni. A raktárak fedél alá kerültek, fölöttük megépültek a személyzet számára a szociális kiszolgáló helyiségek. Igazi belső átalakuláson ment át maga az üzlettér is. Az eladótér kibővült, megújult, másféle és nagyobb választék került a polcokra, a világítás korszerűsödött, az eladók csinos munkaruhákat kaptak.
Először a tulajdonost, Rubóczky Józsefet értem el telefonon, kértem hozzájárulását egy interjúhoz, és ha már vonalban voltunk, egy pár dolgot megkérdeztem tőle is. Azt már sejtettem, hogy elfoglalt ember lehet, hiszen olvastam, hogy a CBA felügyelő bizottságának a tagja, a Törökbálintin kívül több saját CBA-t üzemeltet, így szinte mindig úton van, jön-megy boltjai, és a CBA Kereskedelmi Kft. Logisztikai központja között, ami Alsónémediben van.
Megtudtam tőle, amit azért sejtettem, hogy a konkurencia jelentkezésének is szerepe volt abban (emlékeztetném Olvasóinkat, hogy többek között az Interspar akart a régi Sebők féle bolt helyén letelepedni), hogy az addig is óvatosan fejlesztgető vállalkozónak egy nagyobb beruházásra kellett elszánnia magát. 60 millió Ft-ot invesztált be Rubóczky József ez évben a törökbálinti üzletbe, feltehetően nem kevés mérlegelés, és megtérülési számítás után. Optimizmusát tovább erősítheti az a tény, hogy a nyári felújítás utáni indítás óta már 20% körüli forgalomnövekedést realizálhatott. Tudakoltam tőle, van-e valamilyen statisztikája arról, hogy a CBA lánc hogyan veszi fel a versenyt a hálózati méreteiket illetően is jóval nagyobb, és persze külföldi tulajdonú versenytársakkal, mint környékünkön is jelenlévő Cora, Auchan, vagy a Tesco. Rubóczky úr elküldött az elektronikus levelesládámban egy olyan táblázatot, amely az alapvető élelmiszerek árait hasonlítja össze éppen ebben a körben. Mivel kérte, kezeljem bizalmasan ezeket az információkat, csak annyit van módomban közkinccsé tenni, a CBA sok tekintetben kiállja az összehasonlítást, némely terméket még jobb áron is kínál.
Nos, akkor lépjünk be!
Bevallom, magam is tettem egy diszkrét ár összehasonlítást, és elégedetten nyugtáztam, a magasabb színvonallal ellentétben az árak alacsonyabbak lettek. Horváth Istvánnéval, Irénkével beszéltem meg randevút, nem is annyira konkrétat, mert az üzletvezető helyettes (még kettő van rajta kívül) csak abbahagyni tudja itt a munkát, befejezni nem. A szelíd arcú érdi fiatalasszony valamivel korábban került ide, mint ahogy Rubóczky úr ’97-ben az üzletet megvásárolta. Akkor 2-3 milliós volt az árukészlet, mára ez a felsőhangon megtízszereződött. Próbálom megtippelni az állandó vevőkört, a nyugdíjasokat, meg a kismamákat említem, Irénke még hozzátoldja a városon kívülről, munkából hazatérőket, a posta, a „szani” vagy egyéb intézmények dolgozóit, vagy az olyan szakmunkásokat, akik itt-ott dolgoznak Bálinton és beugranak valami hideg harapnivalóért. Persze hogy érdekel, milyen a visszhangja az új CBA dizájnnak, a sokkal szélesebb, az egyszerű élelmiszerbolt keretein jóval túlmutató áruskálának, az azon belüli választéknak. Nagyon várhatták már ezt a bálintiak, mert mód felett értékelik, és ez dicséretekben is jócskán megnyilvánul, tudom meg az elégedett válaszból.
Nem tagadom, engem is a szomszédoktól hallott elégedett beszámolók bírtak rá arra, hogy benézzek az eddig nagy ívben elkerült CBA-ba.

Persze én könnyen beszélek, amíg mobil vagyok, de nem szabad elfelejteni, sokan nem tudnak elugrani a Corába, meg az se mindegy, hogy itt azért csak össze lehet futni egy-egy távolabbi ismerőssel egy kis tereferére. Azért az emberek egy részének mindig meg lesz az igénye a „kis sarki fűszeresre”, ahol a napi szükségleten kívül a családias személyesség is ad valami pluszt.
Az külön érdekes fejlemény, hogy a régi vevőkörön kívül megjelentek új vevők is, akiket valószínűleg a korábbi CBA igénytelensége, topissága, korszerűtlensége riasztott el.
22 alkalmazottja van az üzletnek, három munkakörben: eladóként, árufeltöltőként, vagy mint pénztáros dolgoznak. Az is az elmúlt évek vívmánya, hogy ma már 2-3 ember kivételével mindenki minden munkakört be tud tölteni. Ez elengedhetetlen a rugalmas, zökkenőmentes kiszolgáláshoz. Maga az bolt ügymenete már néhány éve számítástechnikai háttérrel biztosított, a CBA boltok hálózatba kötve kapcsolatban vannak a vecsési információs központtal. 1-2 éve már a pénztárgépek is szerves részei az integrált információs rendszernek. Nehéz elképzelni, hogy az informatikai ismereteket az üzletvezető helyettesek „menetközben” sajátították el. Véleményem szerint ez is a CBA élelmiszerlánc „know how”-jának (szabad fordításban „hogyan csináljuk” –szerk.) előnye, hogy egy ilyen nagy lépest rövid idő alatt, viszonylag zökkenésmentesen meg lehetett tenni.
Óhatatlanul felmerül bennem a kérdés, hogyan viselik el a CBA megerősödését a hasonló profilú kis boltok, hiszen azokra is szükség van, színesítik, szélesítik a választékot, sok törökbálintinak adnak helyi kereseti lehetőséget. Megtudom Irénkétől, hogy volt egy-két ismerős arc diszkrét „árnézőbe”. Tapasztalt kereskedőként pontosan tudja, nem lehet számukra egyszerű feladat, mire kellene apró boltjaikban a hangsúlyt fektetni, hiszen áraikkal egy hálózat kereskedelmi- és árstratégiájával aligha tudják felvenni a versenyt. Maradnak a jó ötletek a kínálatnál, esetleg elmozdulás a delikát felé, na és persze a személyes kontaktus semmivel sem pótolható varázsa.
Nem mondhatom, hogy egy ilyen általános boltvezető helyettesnek nincs változatos munkaköre. Naponta megkapják az esetleges árváltozásokat, az akciós termékek listáját. Ez utóbbi lehet országos, regionális vagy éppen helyi hatáskörű. Az egyes CBA boltok a kötelező CBA márkatermékek forgalmazásán kívül meglehetően szabad kézzel dönthetnek kínálatukról. Ez az arány akár a termékek 65-70%-a is lehet. Itt aztán egy kereskedő megmutathatja a rátermettségét, hogyan tapogatja ki, mire is vágyik igazán vevőköre. Innovatívan, de mégis óvatosan! Így tudnám összefoglalni az önállóság mértékét. Ugyan a lejárt szavatosságú készleteket visszaveszi tőlük a kereskedő, de azért az áruforgásra, a kelendőségre nagyon kell ügyelni. Irénke ezért is szeret ott lenni az üzlet légterében, onnan jönnek az igazi vásárlói reakciók, tapasztalatok.
- Mondja Irénke, a nagyobb árukészlet, forgalomnövekedés fizetésnövekedéssel is járt együtt?
- Előbb bizonyítani kell – mondja a világ legtermészetesebb hangján a fiatalasszony.
- Volt szó róla?
- Igen, de összegről nem beszéltünk.
Meglátjuk! A következő hónapban jön a Mikulás, az adventi hetek, no meg az éves számvetés, sikeresnek bizonyul-e az eddigiek alapján a nem csekély invesztíció. Reméljük az ünnepi forgalom nehéz időszaka után a tulajdonos és munkatársai egyaránt elégedettek lesznek.