www.tegyunkajovonkert.hu

Törökbálinti Újság - 2008/11


-te:

Ti – Ők. Megalakult a TIÖK

Ők (képviselő-testület) elhatározták, nevelgetni kezdik a jövő utánpótlását, és Ti, reményteljes törökbálinti fiatalok, megalkottátok a település első Törökbálinti Ifjúsági Önkormányzatát (TIŐK).
Mit értünk gyermek és ifjúsági önkormányzat alatt?
Az ifjúsági önkormányzatot talán „korosztályi érdekvédelmi szervezet”- ként határoznám meg. Olyan fiatalokból álló csoport, akik az ifjúság érdekeit védik társaik és a felnőtt társadalom előtt. Programokat szerveznek, képzéseken vesznek részt, megoldásokat keresnek a helyi közösség életében felmerülő, ifjúságot érintő problémákra.
Ünnepélyes eskütétel
A megalakuló összejövetelt Turai István polgármester szavai vezették be. Elmondta, hogy a szervezet felállítása a ciklusprogram feladatai között szerepelt, mint ahogy később majd sor kerül az Idősek Tanácsának életre hívására is. A TIÖK tagjainak jelöltjeként 20 fiatalember jelentkezett, ebből választotta ki a testület az itt megjelent fiatalokat. A mandátumot és a legitimitást a TIÖK az önkormányzat testületétől kapta, de ezt követően önállóan, saját véleményüket kialakítva kell működniük, amihez az önkormányzattól minden támogatást, segítséget megkapnak. 2009-ben már valami anyagi forrást is szeretne a testület a költségvetésben a fiatal szervezethez rendelni.
Az ünnepélyes eskütételt követően az ifjú képviselők átvették Turai polgármestertől a megbízó dokumentumokat. És akkor ismerjük meg azoknak a fiataloknak a nevét, akik a megbízatást átvehették: Czinszki Bálint, Palkó Boglárka Fanni, Strasser György, Bolyos Anna, Major Sándor, Patkó Ákos, Mezei Andrea, Szabó Beatrix, Francois Vivien, Szabó János, Gőbel Luca, Pallai Eliza, Hadik András Ákos, Süveges Péter, Szalma Vendel. Miután a fiatal képviselőknek még nem volt alkalmuk egymást megismerni, első alkalommal az önkormányzat képviselő-testülete tett javaslatot az első tisztségviselőkre, amelyet a TIÖK képviselő megválasztottak. Eszerint az TIÖK elnöke Palkó Boglárka Fanni, a titkára pedig Strasser György lett. Igazán nem a nádszál karcsú, hosszú, vörös hajú bájos Boglárka ellen van kifogásom, hiszen nem is ismerem, de szerencsésebb lett volna, ha a képviselő-testület nem éppen az OKSB elnök/iskolaigazgató gyermekét találja meg erre a posztra. Nehéz lesz így komolyan venni az ifjúsági önkormányzat függetlenségét.

Ezt követően dr. Horti István jegyző néhány mondatban foglalta össze az új testület működésének lényegét. Demokratikusan funkcionáló szervezet, képviselői egyenlő és titkos választás során kerülhetnek be az ifjúsági képviselő-testületbe. Programjai és ülései nyilvánosak. Az ifjúsági önkormányzatok rendelkeznek szervezeti és működési szabályzattal (SZMSZ), és költségvetéssel is, amit már maguknak kell – persze a jegyző által vezetett hivatal segítségével megalkotniuk.
A testületet ifjúsági képviselők irányítják, a felnőttek csak segítőként tanácsot adnak. A szervezet tevékenysége független minden más csoporttól, iskolától, önkormányzattól, irodáktól, művelődési háztól, de bizonyos feladatokban együttműködik velük. A képviselőtestületnek - a települési önkormányzattal ellentétben - politikamentesnek, pártoktól függetlennek kell maradnia. Az ifjúsági önkormányzat elsősorban a saját településén működik, viszont együttműködhet a regionális és országos szervezetekkel is.

A tudósítónak nem marad más hátra, mint szerkesztősége nevében is jó munkát, hatékony együttműködést az önkormányzattal kívánjon nekik, és remélje azt, hogy sikeresek lesznek a törökbálinti ifjúság közéleti mozgósításában.

1979-ben egy elzászi kisváros, Schiltingheim polgármestere alapította meg elsőként az ifjúági önkormányzatot. Azon az állásponton volt, hogy a gyermekeket és fiatalokat is megilletik az önkormányzás jogai, így a városi fiataloknak - a felnőtt önkormányzat mintájára - létrehozta az ifjúsági önkormányzatot. 1982-ben egy magyar úr, Beke Pál, franciaországi útja során hallott erről az ötletről. Egy évtizeddel később egy magyarországi konferencián a helyi kulturális élet fellendítése kapcsán felmerült az ötlet, hogy hazánkban is meg kellene valósítani egy hasonló ifjúsági szervezetet. Kis idő elteltével lelkes felnőttek egy zalai megyei, kb. 2000 főt számláló faluban, Türjén megalapították a magyar Gyermek Önkormányzatot. A gyermek önkormányzatok híre országszerte elterjedt, több településen is megalakultak ifjúsági szervezetek. 1996-ban Csurgón létrejött a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT), mely összefogja az országban tevékenykedő valamennyi gyermek és ifjúsági önkormányzatot.


Forrás: Törökbálinti Újság - 2008/11