Tóth Emese:

Bizottsági jegyzetek

Egyenlőre még papíron is

A nagy örömmel beharangozott informatikai forradalom átcsapott egy lassúbb, békés átmenetbe, ahogy az várható is volt, így még most is papíron kaptuk meg az előterjesztéseket a novemberi testületi munkához. Pillanatnyilag 2009. január hónapja látszik reálisnak a digitálisan hozzáférhető anyagokkal dolgozó testületi munkához.
U.I: A testületei ülésen azonban – mint ezt személyesen is megtapasztalhattam-, mégis az ütemterv szerint alakultak a dolgok. A képviselők és a hivatal munkatársai előtt egy laptopon internetes csatlakozással lehetett követni az előterjesztéseket, mankónak azért ott volt még papíron is. Egy kivetítő segítségével az aktuális témát „mozizva” is követni lehetett az éles szemű, és jó szögben ülő vendégek számára. Összességében a digitalizált testületi ülés jól debütált.

A tartózkodás ára

Az Oktatási, Sport és Kulturális Bizottság (OKSB) ülésére sajnos nem mehettem el, mert a helyi óvodákban tartott szakmai napokra jelentkeztem be. Szerencsétlen egybeesés, mert érdekes dolgok történtek ott is.
Világválság ide, világválság oda, most érkezett el a legalkalmasabb pillanat arra, hogy a Falumúzeumban lévő Helytörténeti Gyűjtemény egy most felállítandó Történeti – és Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóintézet keretében kapjon helyet. Ezentúl komolyan vesszük magunkat, Großturwallnak saját történeti kutatása lesz! A múzeum nemzetiségi konyhának berendezett relikviái közül kikerülnek a tudományosan nem hitelesíthető serblik, a falakat borító sváb családi fotókat is szigorúan átvizsgálják fajtiszta származásuk tekintetében. No, de miféle intézet lenne ez egy főállású igazgató nélkül (persze a vezető köztisztviselőknek dukáló fizetéssel)? Lesz is ilyen, kiírták az állásra a pályázatot, de hogy addig se maradjunk megkutatlanul, dr. Albert Gábor történész, amúgy csak a nevében Független Platform képviselője tölti be ideiglenesen ezt a tisztséget. Hitem szerint persze azután is, mert, ahogy a kiírt pályázat feltételeit megfogalmazták, az úgy rá illik, mint Hamupipőkére a cipellőcske. Csak az nincs benne, hol legyen a jelöltön az anyajegy. Még el sem fogadta a testület az erre vonatkozó előterjesztést, de Cukor Györgynének, a Falumúzeumot eddig igazgató könyvtári vezetőnek sebtében bejelentették a fejleményt, nehogy meglepetésként érje, nem kell tovább ingyen a Falumúzeumban is dolgoznia.

A jegyző tartja ígéretét

Dr. Horti István jegyző tartja magát az általa beígért ütemtervhez. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (PGB) elé került a hivatal szervezetfejlesztésére vonatkozó munkaanyaga. Ennek most –helyszűke miatt – csak a lényegesebb elemeit mutatnám be. Létre kíván hozni egy Jegyzői Irodát, ebbe integrálná be a jegyző személyéhez szorosabban kötődő személyzeti, törvényességi, informatikai, oktatásügyi és gondnoki feladatköröket. Folyamatban van egy Okmányiroda – a városi státusz elvárható, de nem kötelező közigazgatási funkciója – létrehozásának terve a GL Outlet területén, melyet később kistérségi szolgáltató központ szerepkörét vehetné fel. Az Adócsoport Adóiroda névvel kapna sokkal nagyobb hangsúlyt – érthető, bevételeink zöme adókból folyik be – és kinevezett irodavezetőt. A Beruházási Irodát a 2010-ig várható 20 Mrd-os fejlesztés okán is plusz státusszal kívánná megerősíteni.
Összességében 10 státuszbővítést jelentene a hivatal átszervezése, ennek a költségvetési vonatkozásai azonban nincsenek benn az előterjesztésben. Gáldi György ez utóbbival történő kiegészítést kért a testületi ülésre. Jelen gazdasági helyzetben a hivatal 66-tól 76 főre történő bővítését Gáldi képviselő nem tartja reálisnak. Mindenesetre sem az erre vonatkozó módosító javaslatát, sem az eredeti javaslatot nem fogadta el a bizottság.

Lesz 2009-es költségvetésünk?

Ez a kérdés országos viszonylatban is feltehető, s mivel bevételünk kisebbik része – az állami normatív támogatások, s egyéb, a köztisztviselői bértáblára vonatkozó adatok – a parlamenti költségvetés elfogadásának függvénye. Mi sem jellemzi jobban a bizonytalan gazdasági környezetet, mint az, hogy Soltész Erika, a Közgazdasági Iroda vezetője még a 2. parlamenti költségvetési előterjesztésből indult ki, s mire elkészült Törökbálint 2009-es költségvetési koncepciójával, addigra a parlament már a 3. változatot utasította el.

Gáldi György – gyakorlatilag továbbra is ő a „tényleges” bizottsági elnök, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságban alapvetően levezető elnökként fungáló Elek Sándor mellett, aki nagyon szimpatikusan nem is akarja megjátszani a pénzügyi-gazdasági szakértőt – a jelen gazdasági szituációban annyira konkrétumok nélkülinek tartotta az előterjesztést, hogy javaslatot tett arra, hogy az a következő bizottsági ülésre kerüljön átdolgozva vissza, hátha addigra a parlament is valamiféle döntésre jut.

Csenger Zalán Zsolt, külsős szakértő, amúgy a Fidesz választókerületi elnöke – némileg a világgazdasági válság magyarországi hatását is a Gyurcsány kormány egyéb szerencsétlen kormányzati lépéseivel összemosva – is döntésre alkalmatlannak tartotta a hiányos koncepciót, mégis tovább engedte volna testületi tárgyalásra. Ennek kapcsán aztán hosszú vita keletkezett, ügyrendi módosító indítványok születtek, majd szavaztattak le, végül is nekilátott a bizottság a válsághelyzet miatt „féloldalas”előterjesztés részletes vitájának. Csuka Attila alpolgármester vette át Turai polgármester kéthetes szabadsága miatt főnöke szerepkörét, és adta meg gyakori magyarázataival a kívánatos irányultságot a jobboldali többség szavazásához. Ennek megfelelően Gáldi György legártatlanabb és a helyzetünk ismeretében indokolt módosítási javaslatai sorra - a fideszes bizottsági tagoknál derék összhangban - leszavazódtak. A nem szavazatokat némi tartózkodással árnyalták ugyan, de a végeredményt tekintve mégis csak összejött a leszavazás. Cserébe Gáldi képviselő Fűrész Jánossal együtt a végszavazásnál nemet mondott a költségvetési koncepcióra, amit viszont a jobboldal öt igennel testületi megtárgyalásra alkalmasnak talált. Magam nagyon hiányoltam annak az alapvető ellentmondásnak még hangsúlyosabb felemlítését, miszerint ha Csenger Zalán Zsolt minden tekintetben olyan bizonytalannak találja az országos pénzügyi-gazdasági környezetet, miért nem találja hajmeresztő merészségnek a törökbálinti önkormányzat részéről a hárommilliárd forintos körvény kibocsátást, amit 2009. elején meg is lépnének.
Hiába akarta a bankszakmában jártas Gáldi György a kötvény kibocsátást évi 1,2 Mrd-ra mérsékelni, ezt is leszavazták. Abban viszont magam is látnék rációt, hogy két költségvetési forgatókönyv készüljön – ahogy Csenger Zalán Zsolt javasolta – és a várható események függvényében a pesszimistább vagy az optimistább változat kapna létjogosultságot, már amennyiben ezt az önkormányzati törvény megengedi.

Más idők, más erkölcsök

2006 februárjában – lapunk tanúsága szerint is- a Fidesz választókerületi elnöke, Csenger Zalán Zsolt - valószínűleg már az októberi önkormányzati választásokra gondolva -, elég nagy tűzijátékot szórt az ÉTV Kft-vel (Érd és Térsége Vízközmű) kapcsolatban. Ha még emlékeznek rá, azt történt, hogy az akkori polgármester, Turai István szakmai befektetőket akart bevonni az ÉTV Kft. működtetésébe, megelégelvén, hogy a kft 2005-ös üzleti terve 200 mFt-os veszteséggel kalkulált. Lévén, hogy a porondon maradt egyetlen szakmai befektető, a francia Veolia Environment volt, ez a következő kijelentésre ragadtatta Csenger Zalán urat, aki százezrek ivóvíz ellátását féltette az ÉTV privatizációjától:”…mi innen Magyarországról fizetjük Párizsnak a díszvilágítását, hogyha ez a projekt – ami kilátásban van – (mármint az ÉTV-be a szakmai befektetők bevonása –szerk.) – megvalósul, akkor ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy Párizsnak a szökőkútjait is mi finanszírozzuk.”
Miért hozom fel ezt a régi történetet? Harmadszorra kerül a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé Bizottság (VFKB) elé az ÉTV Kft. 2008-as évi fenntartási és fejlesztési munkáiról szóló jelentés, és harmadszorra sem sikerült elérni a Gyarmati Mihály vezette bizottságnak, sem a véleményét helybenhagyó testületnek, hogy a kft üzleti beszámolójában Törökbálintra tételesen lebontva részletezze, milyen karbantartásokat és fejlesztéseket, milyen forrásokból eszközöltek. Ne értsenek félre: a részleges privatizáció a Veolia szakmai befektetővel megtörtént – a riogatások és a népszavazás ellenére is – természetesen a Fidesz által sugallt kasszandrai jóslatok nem teljesültek, ellenben érzékelhető fejlesztések, rendszeres karbantartások vannak. Ami viszont nincs, összhang az ÉTV Kft. és az önkormányzat fejlesztései között.
Mire gondolok? Pályázatainknak hála, sorra megújulnak utcáink megkopott, megrongálódott burkolatai, ezek a felújítások viszont nincsenek összehangolva az ÉTV víz- és csatornahálózatának cseréjével (nem ide tartozik, de az elektromos vezetékek föld alá helyezésének munkálataival sem!). Nem az önkormányzat mondja meg az ÉTV-nek: - Kedves Szolgáltató! Most fogjuk felújítani az Arany János és a Nyár utca burkolatát, cseréljék ki előtte ekkor és ekkor az elavult víz-, és csatornacsöveket! -
A másik hiányosság az ÉTV elszámolásában van, ahol pontosan ki kellene mutatnia, hogy mit, hol, és milyen forrásból valósítottak meg. Törökbálint 150 millió Ft-ot kapott az ÉTV privatizációjából, másik forrás az az összeg, amit az ÉTV a közműfejlesztései hozzájárulásokból szed be (Pl. Pannon GSM, FSD, stb., mint jelentős új fogyasztók!), valamint a fogyasztók által beszedett víz-, és alapdíj bizonyos százaléka is a karbantartások és fejlesztések fedezetéül szolgál.
Na, ez az, ami nem derül ki az ÉTV éves beszámolóiból! És ami ennél még szomorúbb, a bizottságokban rendre jelenlevő Csuka Attila alpolgármestert (nem különben Fidesz elnököt) ma már ez a tény kevéssé izgatja, mint 2006-ban zajló ügyek, amikor az ÉTV privatizációját választási munícióként lehetett használni.

Alpolgármester úr, jobb nem bízni a lakosság amnéziájában, mi választók szeretjük az odafigyelést a két választás közötti időben is, pláne, ha a saját javainkról van szó!