Hidvégi Ferencné

Első kézből . . . a képviselő-testület december 11-i üléséről

Helyi adók 2009-ben

Az építményadó mértéke 2009-ben 950 Ft/m2, 50 Ft-tal több mint az előző évben. Az adómentesség nem változott: nem kell adózni a magánszemély tulajdonában lévő nem üzleti és nem vállalkozási célú lakásból 200, üdülőből 60, gazdasági épületből 40, valamint gépjárműtárolóból 30 m2 hasznos alapterületig.
A telekadó 230-ról 245 Ft-ra változott. Nem kell telekadót fizetnie a kertvárosias lakóövezetbe sorolt és a közcsatorna hálózatra nem csatlakoztatható belterületi földrészlet után, valamint mentességet adtak a lakóövezetbe sorolt belterületi földrészletre 1500 m2-ig.
Az iparűzési adó mértéke az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a kivethető maximum, az adóalap 2%-a. Mentes az adó alól az a vállalkozás, amelynek számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az ideiglenes jellegű, piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység után naptári naponként 1 000, az egyéb esetekben naponként 5 000 Ft iparűzési adót kell megfizetni. Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, mértéke személyenként 150 Ft.
A vita során Albert Gábor a helyi adók vonatkozásában több módosító indítvánnyal is élt, a rendeletalkotáshoz azonban ezt időben és írásban kellett volna benyújtania. Ha a képviselő ezt a következő ülések egyikén az SZMSZ előírásainak megfelelően beterjeszti, úgy tárgyalhatnak a róla a döntéshozók.
A helyi adórendelet részletei a www.torokbalint.hu honlapon olvashatók.

Maximum 7 millió eurós hitelfelvétel

A képviselő-testület novemberi ülésén úgy döntött, hogy a következő két év fejlesztéseinek pénzügyi fedezetére 3 milliárd Ft értékű önkormányzati kötvényt bocsát ki, vagy ilyen összegű beruházási hitelt vesz fel. Az ajánlati felhívást önkormányzati üzletággal rendelkező 10 banknak küldték meg, közülük a CIB, a K&H, az ERSTE és az UniCredit Bank élt a válaszadás lehetőségével. Az ajánlatokat értékelve a polgármester arra a következtetésre jutott, kötvény-kibocsátási szándékát visszavonja. A testület 15 igen, 2 nem szavazattal úgy határozott, a fejlesztési feladatok megvalósításához legfeljebb 7 millió euro hitel felvételére közbeszerzési eljárást indít. Az ajánlati felhívás elfogadására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot hatalmazták fel.

Emelkedő kamatok

Az önkormányzat számlavezető hitelintézete az UniCredit Bank - a világméretű gazdasági, pénzügyi válság kedvezőtlen hatásaival indokolva - az általa korábban folyósított hitelek kamatemelésére tett javaslatot. A 2000. február 15-én megkötött és többször módosított hitelkeret-szerződésnek megfelelően jelenleg 700 milliót F rulírozó hitel áll az önkormányzat rendelkezésére, kamatfelára 0,2-ről 0,45%-ra változik. A művelődési ház és könyvtár építését szolgáló beruházási hitel kamatfelára 0,43-ról legfeljebb 0,6%-ra emelkedik. A hitel lejárata 2016. november 30-a, a fennálló tőketartozás 2008 végén az árfolyamtól függően 272 millió Ft lesz. A Bálint Márton iskola rekonstrukcióját szolgáló hitel kamata 0,085-ről legfeljebb 0,6%-ra változik, a hitel 2016 augusztusában jár le, a tőketartozás szintén az árfolyamtól függően 108 millió Ft lesz. A 2008. évi fejlesztések finanszírozása érdekében megkötött 1 milliárd Ft-os deviza hitelszerződés teljes összegét lehívták, a kamatfelár változása azonos a Bálint Márton iskola esetében felvett hitelével.

Bővülhet a nőgyógyászati szakrendelés

A József Attila utca 35. számalatti orvosi rendelőben heti egyszeri rendelési időben dr. Kálmán Sándor nőgyógyászati szakrendelése alkalmanként 25–30 beteget lát el. A rendelést az önkormányzat finanszírozza. A budaörsi nőgyógyászatot előzetes bejelentkezés alapján, hosszas várakozás után lehet csak igénybe venni. A képviselő-testület egyhangú igenekkel úgy döntött, bővíteni fogja a törökbálinti lakosok részére biztosított ingyenes szakrendelést, ezért heti egy alkalommal 3 órában dr. Bárány Jánost is megbízza, aki a nőgyógyászati rendelés mellett ultrahang vizsgálatot is végez. A működéshez szükséges berendezett rendelőt az önkormányzat a megszokott helyen biztosítja, a megbízás feltétele az ÁNTSZ által kiadott működési engedély. A megbízáshoz szükséges havi bruttó 156 ezer Ft-ot és 60 ezer Ft-ot a berendezési tárgyak beszerzésére a költségvetésben biztosítják.

Módosuló iskolai körzethatárok

A Bálint Márton és a Zimándy iskola eddigi kötelező felvételt biztosító körzeteit – a kötelező törvényi előírásoknak megfelelően módosította a képviselő-testület. A törvényi előírás célja, hogy az általános iskolába járó gyerekek esélyegyenlőségét szegregáció-mentes nevelő-oktató munkával biztosítsák. A jogszabály szerinti számításokat alapul véve Törökbálinton a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 2,7%. Az ilyen helyzetű tanulók fogalmán a gyermekvédelmi törvény hatálya alá eső olyan tanulókat kell érteni, akiknek szülei legfeljebb az általános iskola 8. osztályával rendelkeznek, erről a jogszabály melléklete szerinti adatlapon nyilatkoznak. A többi hátrányos helyzetű, vagy csak a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozókat nem számítja be a jogszabály az új iskolai körzetek kialakításába. A Zimándy iskolában 33 (5,4%), a Bálint Márton iskolában 5 fő (1,2%) tartozik ebbe a kategóriába. A jogszabály szerinti intézményi arányszámok legfeljebb 15%-kal lehetnek magasabbak, mint a települési arány, ezért kényszerült a testület a körzethatárok módosítására. A következő tanévre a leendő elsősöket már az új körzetek szerint veszik fel az iskolák. A módosítás elsősorban az „ófalu” egy részét, valamint az Arany János és a Meredek utcát és a Pistályt érinti.

A szükséges módosításokat ugyan teljesítette az önkormányzat, de meggyőződése, hogy ezt a gyakorlati élet és a célszerűség ellenében tette. A polgármester úgy vélekedett, ennek a hibás törvényhelyből adódó jogszabálynak az lesz a következménye, hogy lakossági panaszokkal kell szembenéznie az önkormányzatnak. Ezért a város képviselő-testülete felkérte Keller László országgyűlési képviselőt, hogy a megjelölt jogszabályi előírások betartásából fakadó és nem csak Törökbálinton életszerűtlen helyzetet eredményező kötelező intézkedések megszüntetésére tegyen haladéktalanul lépéseket.

Újabb lakóterület kap zöld utat?

A Tétényi-fennsík melletti 16 ha-os területet 2001-ben - a nagy átsorolások idején - üdülő területté minősítette a képviselő-testület. Az akkori tulajdonos (NEMAX Kft) közérdekű kötelezettségvállalásként néhány telket adott volna az önkormányzatnak, amiből persze semmi sem lett, mert nem volt, aki számon kérje ezt a felajánlást. Időközben a terület tulajdonosa megváltozott, s a BÉTA Kft. már Napliget néven lakóövezeti besorolást szeretne a város lakott területétől 5–6 km-re található ingatlanra. Ellentételezésül közérdekű kötelezettségvállalásként bruttó 80 millió Ft megfizetését ajánlották fel, amit az önkormányzat az átsorolandó területük és a szomszédos Pistály közmű csatlakozó pontjainak kiépítésére használhat fel. Ezen túl arra is ígéretet tettek, hogy a Napliget közművesítése során figyelmet fordítanak arra, hogy a csatlakozási pontok lehetőséget biztosítsanak a szomszédos terület későbbi közműellátásának kialakításához, valamint a közmű kapacitások meghatározásakor számolnak a majdani igényekkel. Az illetékes szakbizottság azt javasolta a testületnek, tartsa fenn a korábbi üdülőterületi besorolást, és ne módosítsa a Mechanikai Művek melletti 16 ha területen a településszerkezeti tervet. Ezzel szemben a polgármester továbbtárgyalásra alkalmasnak tartotta a többek ellenkezését is kiváltó elképzelést. Gyarmati Mihály, VFKB elnöke szerint rossz döntést hoz a testület, amennyiben elfogadja az előterjesztett javaslatot. Úgy vélte, az iparterület mellett nincs szüksége a városnak újabb lakóterület kijelölésére, ez további terheteket jelent az önkormányzat számára és név szerinti szavazást kért a kérdésről. A polgármester viszont úgy érvelt, nem szolgálja a város érdekeit az elutasítás. Gyarmati Mihály felhívta képviselő-társai figyelmét, a kérdéses terület Törökbálintról közúton nem érhető el, nem lehet a szerves fejlődés része egy olyan átminősített terület, amelyik távol van a város a lakott részétől, egy ipartelep mellett, csak mezőgazdasági területen keresztül közelíthető meg, olyan kiszabályozatlan földutakon, amelyek alkalmatlanok a közműhálózat befogadására. A terület közművesítésének költsége egyébként jóval több, mint a felajánlott 80 millió Ft, s a megvalósítás mikéntjéről még a tervezőnek sincs konkrét elképzelése. Gyurasits Tamás így elsőre valóban rémisztőnek tartotta az ötletet, a 280-as lakásszámmal együtt, de szerinte el kell gondolkodni az ajánlaton. Amennyiben Pistály-felső megközelítése és vízellátása, valamit a jelenleg mezőgazdasági terület feltáró útja kialakítható, el kell gondolkodni az ajánlaton, hiszen csak önkormányzati forrásból nagyon lassan valósulhat meg a Pistályban lakók életkörülményeinek javítása. Gáldi György a polgármester által megfogalmazott támogató javaslat utolsó pontját kifogásolta. Az, hogy a testület kinyilvánítja azon szándékát, hogy a végleges tervdokumentációnak megfelelően módosítja a településszerkezeti tervet, egyfajta biztatást jelent a tulajdonos számára. Nem véletlen, hogy ez a terület 2001-ben üdülőövezeti besorolást kapott, bár a testületből többen, - akkor még Turai István is - ezt sem támogatták. Alapvetően az a kérdés, ha ezt a várostól legtávolabb eső területet átsorolják, milyen alapon mondanak majd nemet a többi külterületnek, a precedens egy megállíthatatlan folyamatot indít el. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, az üdülőövezetben semmi sem tiltja a közművesítést, mindenképpen meg kell vizsgálni a legégetőbb kérdés - az ivóvíz – alternatív betáplálásának lehetőségét. A polgármester előterjesztésének támogatása mellett érvelők elsősorban stratégiai kérdésnek tekintett víz-problémák megoldási lehetőségét látják. Győrfi László szerint megszűnne az Érdtől való függőségünk, az együttműködés soha nem volt felhőtlen. Ismét szóba került – mint minden adandó alkalommal a pártpolitikai megközelítés is. A polgármester azt is elmondta, ideje leszámolni az üdülőterület/ nem üdülőterület illúzióval, mindegyik lakóterületként funkcionál. A két tábor között vita alakult ki a fejlődés mikéntjéről is. Úgy tűnik, a fejlődést a többség az újabb területek átminősítésében látja (néhány hónapja a ráczugi „fejlesztések” borzolták a kedélyeket, meg esetleg elősegítették az ott található gyümölcsös barbár kiirtását). Csuka Attila alpolgármester a bel- és külterületek fejlesztését csak párhuzamosan tudja elképzelni Ezzel szemben Gáldi György szerint, amíg tucatjával vannak olyan átsorolt részek, ahol semmilyen beruházás nem indult még, nem szabad újabb területeket bevonni a „fejlesztés”-nek nevezett átminősítésekbe. A közel negyven percig tartó vita során még számos érv – ellenérv hangzott el. Ha valaki szívesen meghallgatná a vágatlan változatot – a www.torokbalint.hu oldalon megteheti.
A képviselő-testület név szerinti szavazással döntött a szakbizottság véleményének ellenében megfogalmazott határozati javaslatról. Gyurasits, Hámoriné, Hajdu, Palkóné, Turai, Rothauszkyné, Géczy, Elek, Csuka, Albert és Győrfi képviselők igen szavazatával a Tétényi – fennsík melletti 16 ha-os terület szabályozási tervmódosításának munkaközi anyagában foglaltakat továbbtervezésre alkalmasnak találták. Felhívták a tulajdonos és a tervező figyelmét arra, hogy a tervdokumentációban további pontosító tárgyalásokat, egyeztetéseket tartanak szükségesnek a következő témakörökben: a lakásszámok csökkentésének a terület- és közműfejlesztés gazdaságosságára gyakorolt hatása; a terület közműellátásának a város stratégiai fejlődésével kapcsolatos kérdései; a közlekedési kapcsolatok Budaörssel közös érdekeltségű megvalósítása. Egyben kinyilvánították azon szándékukat, hogy a végleges tervdokumentációnak megfelelően módosítják a településszerkezeti tervet. A város fejlődését nem így képzeli, ezért nemet mondott: Gyarmati, Gáldi, Pénzesné, Szalczinger, Papp, Fürész és Kiss képviselők. A VFKB javaslatára szintén név szerinti voksokkal – miszerint maradjon a terület üdülőövezet - 7 igen, 9 nem szavazattal és 2 tartózkodással került elutasításra.