Tóth Emese:

A jegyző válaszol

Hogyan érzi magát törökbálinti jegyzőként?
Jól. Azt hiszem, most már mondhatom…

…fegyelmezett, távolságtartó embernek gondolom…
Ennek ellenére, mindent meg lehet velem beszélni. Viszont kétségtelenül fontosak számomra meghatározó emberi értékek. Igénylem a korrekt kapcsolatokat, nem szeretem a bizalmaskodást.
Természetesnek gondolom, hogy a rábízott munkát mindenki a megbeszélt időre teljesíti, vagy ha nem megy, azt ideje korán jelzi. Nem tudom elfogadni, ha valaki egy ügyfélnek nem válaszol időben, vagy nem udvariasan módon teszi azt. A „Tisztelt Cím” fordulat egy ügyfélnek írt levélben szinte rigolyás reakciókat vált ki belőlem. Elvárom, hogy a címzetteket a nevével tiszteljék meg a válaszlevelekben.

Megértéssel kezelik törekvéseit a hivatal munkatársai?
Úgy látom, igen. Az elmúlt években érezhették, hogy nem jól mennek a dolgok, de nem tudták, hogy lehetne javítani. A hivatalnak van egy belső ügyrendje, szabályzata, ezt folyamatosan átdolgozzuk, kiegészítjük, hiszen példának okáért az elektronikus ügyintézésre vonatkozó részek teljesen hiányoznak belőle. Ez a belső szabályzat aztán megadja azokat a kívánatos kereteket, amelyek szerint dolgozik, dolgozhat a hivatal.

Megnyugtatta munkatársait, hogy a parttalannak érzékelt folyamatok is kezdenek lassan mederbe kerülni?
Azt remélem, igen. Mondok egy példát. Kezdetben akár 200-300 levél került naponta az asztalomra. Ma csak a legfontosabbak, részben témájuknál fogva, és persze amik kifejezetten nekem szólnak, így redukálódott a napi forgalom 50 körülire. Ezeket átnézem, és kiszignálom a terület ügyintézőjének. Az elektronikus levelesládába érkezett levelet is iktatjuk, és besorolódni az illetékeshez. A levelező rendszer automatikusan választ fog generálni a feladónak, hogy a levelet kikézbesítették, és a válasz hamarosan érkezik.

Benyújtotta a testületnek a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésére vonatkozó javaslatát, amit nagy támogatással el is fogadtak a képviselők. 10 fővel növelné meg a hivatalt, az állásokra vonatkozó pályázati kiírások már meg is jelentek a honlapon. A meglévő irodákhoz képest a Jegyzői- és az Okmányiroda az új elem, ezekhez nyílván új munkatársak kellenek. Belegondolva, hogy eddig egy-egy főnyi bővítés is nehezen volt átvihető, most ez a 15% körüli létszámbővítés simán átment. Hogyan érte ezt el?
A tízből négy munkatárs az új okmányirodához kell. A kormányrendelet, ami lehetővé teszi, hogy 2009 januárjától felálljon Törökbálinton ez az iroda, jelenleg kormánydöntésre vár. Az új okmányiroda, elképzeléseink szerint teljes mértékben le lesz terhelve, hiszen az agglomeráció egyre fejlődik, az okmányirodák pedig országos hatáskörrel bírnak. Ehhez a feladathoz pedig állami normatívát is kapunk, amely minimálisan is évi 6 millió Ft, de az elintézett ügyek számától függően több is lehet. Gyálon 13-14 millió Ft-ot hozott évente az Okmányiroda.
A további hat ember felvételére az igényt az előtte elvégzett kockázatelemzés alapozta meg, amely megmutatta a hivatal szűk keresztmetszeteit. Ott, ahol csak egy ember látta el az adott munkakört, belátható, hogy betegség, szabadság miatt ellehetetlenülhet az általa ellátott terület. Jellegzetesen ilyen az oktatás, ahol egy referensnek kellett ellátnia két általános-, egy középiskolával, négy óvodával, egy bölcsődével, és a Családsegítő Szolgálattal, valamint az Idősek Otthonával a kapcsolattartást, de ugyanilyen veszélyes helyzet alakult ki a Szociális és az Igazgatási Irodában is. A Jegyzői Iroda pedig úgy jön létre, hogy a meglévő irodákhoz eddig be nem sorolható referensek a jegyzőhöz kapcsolódó ügyekkel alkotják majd ezt a csapatot (informatika, személyzeti ügyek, oktatás, stb.).

Egy-két iroda új nevet is kapott. Lesz-e új tartalom az új nevek mögött, most konkrétan a tényleg elég pongyola megfogalmazású Műszaki Irodára gondolok, ez az Építéshatósági Iroda nevet kapta.
Ezt követően ez az iroda csak építéshatóságként funkcionál, ez egyébként törvényi követelmény is.

Azt gondolom, a szervezeti egységek a feladat meghatározások során óhatatlanul profiltisztításon esnek át. Ennek lehetnek olyan következményei, hogy egyes funkciók betöltéséhez új munkaköri leírások szükségeltetnek.
Valóban, minden egyes irodánál profiltisztítás megy végbe, a megmaradt feladatokat leszabályozzuk, és akkor már gördülékenyen, szinte „magától” mennek a dolgok. Budaörsön 140 emberrel oldják meg a Törökbálintnál majd kétszer nagyobb lélekszámú város önkormányzati feladatait. Körülnéztünk a környező településeken, és a 76 főre tervezett hivatali létszámmal - ami hosszú távra biztosítja az önkormányzat működését-, megközelítőleg a középmezőnyben vagyunk. Ami a köztisztviselők munkaköri leírását illeti, mindegyiket átnézzük, ha kell, átfogalmazzuk, hiszen az átvilágítás során kiderültek feleslegesen végzett munkák, voltak olyan területek, amelyet ketten is elláttak, olyanok is, amelyet meg senki.

Utóbbi megjegyzése érdekes, hiszen korábban azt mondta, hogy összességében egy működő hivatalt örökölt.
Ez igaz. De semmi sem volt a helyén. Ismeri a mondást: „mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi ne változzon!”

Hogyan viselik el a beosztottjai ezeket a változtatásokat?
Adódhatnak sérelmek, ez elkerülhetetlen, de ügyelek arra, minél kevesebb fájdalommal járjon a beavatkozás.

A hivatal jelenlegi munkatársai minden területen rendelkeznek az előírt szakmai végzettséggel?
Igen. Van egy-két olyan ember, akiknél hosszú szakmai múltjuk miatt ettől eltekintettünk, de az újonnan belépőknél kivétel nélkül meg kell lennie a munkakörökre előírt végzettségnek.

Mi lenne ez a városközpont beruházást lebonyolító fejlesztési társaság, aminek felállítása a decemberi testületi anyagban célként megfogalmazódott, és milyen viszonyban lenne a hivatallal?
Ez a városközpontra beadott pályázatunkhoz megkövetelt előírás. Az uniós pályázat kétfordulós, az első fordulóban való jó szerepléshez meg kellett alkotni az IVS-t, azaz az integrált városfejlesztési stratégiát. (Az integrált városfejlesztés lényege, hogy a hosszú távú fejlesztési koncepció keretein belül értelmezi a városfejlesztési tevékenység rövid- és középtávon megvalósuló projektjeit csakúgy, mint az egyes ingatlanfejlesztéseket, vizsgálja ezek egymásra gyakorolt hatását. -szerk.) Az IVS-t megalkottuk, a pályázat első fordulóját sikerrel vettük, és szép reményeink vannak arra, hogy a második fordulót is megnyerjük. És itt jön a képbe a kérdezett társaság. Ugyanis egy beruházás lebonyolítása minden esetben hozzáértő, szakmailag jól felkészült menedzsment részvételét igényli, mely különböző szervezeti keretek között működhet. A megoldást egy teljesen, vagy többségében önkormányzati tulajdonú fejlesztő társaság létrehozásában látjuk, melyben a menedzsment piaci alapon működve, de folyamatos és erős önkormányzati kontroll mellett végezheti feladatát. Ennek létrehozása számunkra is egy merőben új feladat lesz.

„A Falugazda Csoport a Polgármesteri Hivatalhoz tartozik (önálló gazdasági társaság létrehozása indokolt.)” - egy másik idézet az ön előterjesztéséből. Itt ellentmondást érzékelek, hiszen nem láttam az ön által felvázolt szervezeti sémában ezt az egységet. Ami pedig az önálló gazdasági társasággá való átalakítását illeti, ennek létrehozása már nagyon régen várat magára.
Azért nem láthatta a hivatali struktúrában, mert az csak a köztisztviselőkről szól. A Falugazda Csoport pillanatnyilag közvetlenül a polgármesterhez tartozik. Én csak felvethetem ennek a kérdésnek a megoldását, ezt meg is tettem. A polgármesterrel abban állapodtunk meg, hogy 2009 első felében napirendre kerül a városüzemeltetés kérdése, amelyre létrehozott társaság magját a mostani Falugazda Csoport adhatja, a társaság vezetésére pályázatot kell kiírni. A városüzemeltetésre vannak a régiónkban is jó példák. Egy ilyen társaság a feladata elvégzésén túl még nyereséget is termelhet, amennyiben extra munkákat vállalnak, tehát az önkormányzat nem közbeszerzést ír ki, hanem un. in house jelleggel adhat számukra egyéb megbízatást, például akár kátyúzást is vállalhatnak, ha arra alkalmas gépeik vannak.

Az éves költségvetés a Pénzügyi Irodán készül. A 2009-es terv a nehéz gazdasági helyzetben meglehetősen „nagy ugrás”-ra készül, 3 milliárdos hitelfelvétellel. Milyen szerepe van ilyenkor egy jegyzőnek, tudomásul veszi a testületi szándékot, vagy van lehetősége, sőt kötelezettsége a várható „worst case”-re is felhívni a figyelmet?
Természetesen nagy a jegyző felelőssége a költségvetéssel kapcsolatban is. Amúgy a 3 milliárdos hitelfelvétel egy EIB hitel elnyerésének megpályázásával mára 1,8 Mrd-ra apadt, bár magam és a könyvvizsgáló is vállalhatónak éreztük a 3 milliárdot is, egy 2009-re 8 Mrd-osra tervezett bevételi összeg mellett, hiszen új adóforrásként megjelenik a Pannon GSM és az FSP park befizetése. Ez a 1,8 Mrd Ft-os hitel viszont csak 5% körüli kamatterhet, körülbelül évi 100 milliós törlesztést jelenthet.

A legutóbbi Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülésén ön is jelen volt. Ez csak a költségvetési időszaknak szóló kiemelt figyelem, vagy a továbbiakban is ez lesz a gyakorlat?
Fontosabb előterjesztéseknél a jegyző támaszt jelenthet a bizottsági munkában, de nem szándékom, hogy elértéktelenedjen a jegyző súlya a mindenkori jelenléttel.

Nem tudom, olvassa-e az újságunkat, amelyben sok figyelmet szenteltünk a Történeti és Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatási Intézet ötletének. Napirenden van ez még?
Ezt az előterjesztést elég hirtelen kellett összerakni, ezért a napirendre vétel előtt az utolsó pillanatban hívtam fel a képviselő-testület figyelmet arra, hogy az önkormányzat ebben a formában kutatóintézetet nem hozhat létre. Pillanatnyilag a fontosabb ügyek miatt nem került újra napirendre, de valahogy le kell majd zárni ezt a témát.

Köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre, viszontlátásra a decemberi testületi ülésen.