www.tegyunkajovonkert.hu

Törökbálinti Újság - 2009/1


Sziráki András:

Nekünk kell kezet nyújtani!

Beszélgetés Szentmiklósi-Tóth Tamással, a helyi MSZP szervezet új elnökével
Nincs könnyű helyzetben, hiszen 9:8-ramegnyert egy elnökválasztást, amely után a vesztes etikai vizsgálatot kezdeményezett, 9:8-ra dőlt el az alelnökválasztás is. Ezek szerint egy eléggé megosztott szervezetet vesz át, aminek egyes források szerint 22, mások szerint 26 tagja van. Ki fognak egyenesedni a dolgok?

Bízom benne, hogy ki fognak egyenesedni. Egy valamit tisztázzunk, a törökbálinti MSZP szervezetnek a 2008. december 8-i tisztújításkor 22 tagja volt. Egy ember volt kérdéses, hogy Fűrész János kiléptette-e, vagy sem. A helyi etikai felelős megvizsgálta ezt a kérdést és azt állapította meg, hogy ő is teljes joggal szavazott.

Az MSZP szervezet– a maga ezek szerint 22 fős tagságával – így sem tűnik túl nagy létszámúnak egy 13 ezer fős településen…

Nem biztos, hogy a taglétszám bármit jelent. Olyan emberek kellenek, akik tesznek valamit. Annak, hogy hányan vagyunk, azért sem tulajdonítok nagy jelentőséget, mert ha megnézzük az előző évek választási eredményeit, a baloldali jelöltekre a tagságnál lényegesen többen szavaztak.

Az önmagában nem probléma, hogy Törökbálinton az MSZP iránt a párttagsággal járó elköteleződést 6-700 emberenként egy vállal?

Ebben a kiélezett helyzetben szerintem nem. Meggyőződésem, hogy egy közvélemény-kutatásnál nem véletlenül mérnek magasabb értéket a másik oldalon, egyszerűen ciki baloldalinak lenni, ciki emeszpésnek lenni. Amikor megkérdezik tőled, hogy „Miért vagy te emeszpés?”, vagy „Miért imádod te a Gyurcsányt?”, akkor elég nehéz választ adni ezekre a kérdésekre. Amikor egy baloldali kormánytól azt várná az ember, hogy a kisembereket segítse, és azt látja, hogy a közalkalmazottaktól fizetést fognak elvenni, ilyenkor nagyon nehéz azt mondani, hogy ez egy helyes dolog. Vagy a nyugdíjasok esetében ugyanígy. Vannak tipikus baloldali értékek már évszádok óta, de ma a privatizációt a baloldal csinálja, az államosítást a jobboldal, vagyis ezek Magyarországon megfordultak és így nehéz baloldalinak lenni. Törökbálinton is vannak baloldaliak, akik erről a szavazófülkében tanúságot is tesznek, de kevesen merik ezt szervezett formában is felvállalni.

Ezek főként országos politikai kérdések, amikben a közeljövőben aligha lesz változás. Helyi szinten mivel lehetne dinamizálni az utóbbi időben hiperaktivitással nem vádolható MSZP-t?

Mondhatni, fejétől bűzlik a hal. Ez nemcsak helyi szintű probléma, ezt általában mondom.
Nehéz komolyan kiállni valami mellett, amit nem hiszünk el. Szerintem az a néhány száz forint vizitdíj vagy a kórházi napidíj nem tette volna tönkre az embereket, nemcsak erről, de az ennél többet jelentő egészség reform szükségességéről felvállaltam volna, hogy győzködjem az embereket. De vannak a kormánynak olyan intézkedései, amelyek hiába szükségszerűek, nem tudom teljes mellszélességgel meggyőzni az embereket arról, hogy a kormány a legjobbat teszi velük, mert ez valószínűleg nem igaz.

A helyi szintre rátérve, ma nincsenek olyan alkalmak, rendezvények ahol megjelenne a baloldal, és emiatt nem tudják, hogy van. Nincs a szervezetnek irodája, nehéz megtalálni. Ma úgy tudok az MSZP-vel kapcsolatot teremteni, ha közvetlenül tudom valakiről, hogy ő tag, és megkérdezem tőle, hogy mikor lesz gyűlés, amire el lehet menni. De ez már túl nagy aktivitást igényel a szimpatizánstól. Nekünk kell a szimpatizánshoz elmenni, nekünk kell rendezvényeket csinálni – legyen az fórum, május elseje, vagy akármi –, nekünk kell a kapcsolatért kinyújtani a kezünket, hogy ők elérhessék. Ehhez tartozik, hogy legyen egy párthelyiség, ahol megtalálnak minket, legyen internetes felületünk. Fordítva ez nem működik. Ahhoz, hogy lássák, nem egyedüliként gondolkodnak baloldaliként az utcában ahol laknak, olyan rendezvényeket kell szervezni, ahol összejönnek az ilyen gondolkodású emberek és esetleg meglátják a szomszédot. Ez esetben valószínűleg nem 22 tagú lesz a törökbálinti MSZP szervezet, illetve egy-egy rendezvényre nem lasszóval kell fogni az embereket, hanem tömegesen jönnek hozzánk

.Mivel lenne elégedett egy év múlva?

Annak, hogy 22, 32 vagy 42 tagunk lesz, különösebb jelentőséget nem tulajdonítok. Az a fontos, hogy egy-egy rendezvényünkkel különösebb erőfeszítés nélkül száz-kétszáz embert meg tudjunk mozdítani, és erre rendszeresen sor kerüljön.

Hogyan lehet a szervezetben egységet teremteni? Vagy a kétszeri 9:8-as szavazati arány nem megosztottságot tükröz, csak egy-egy személyi kérdésben született állásfoglalás?

Nem gondolom, hogy ez kardinális dolog lenne, és kettészakadt volna a szervezet. Az általam korábban is képviselt program és cél, hogy rendszeresen megjelenő hírlevéllel tájékoztassuk az embereket, sikerüljön egy párthelyiséget létesíteni, illetve rendszeres összejövetelek legyenek. Ez a program mindenki számára elfogadható volt. Most lezajlott egy választás, ami soros tisztújítás volt, eddig tartott Fűrész János mandátuma. Ő is kapott jelölést és én is, felkerültünk a szavazócédulára és akkor, ott kialakult egy eredmény. Az, hogy ő utána nem akart szerepet vállalni az elnökségben, az az ő döntése.

Fontos kérdés lehet, hogy milyen a személyes kapcsolata Keller Lászlóval, a választókerület szocialista országgyűlési képviselőjével. Milyen együttműködés várható Önök között?  

Ha rajtam áll, a szükséges együttműködés meglesz. Azért azt tudni kell, hogy az országgyűlési képviselő nem főnöke a helyi MSZP szervezeteknek. A helyi szervezetek teljesen önállóak, a megye alá tartoznak. A következő két évben lesz három választás, ez feladatokat ró ránk, amelyeket meg kell oldani. Tehát az, hogy nekem milyen a személyes kapcsolatom a jelenlegi országgyűlési képviselővel, nem lehet akadálya a megfelelő kampánynak, aminek az a célja, hogy a baloldal jelöltje – hívják Keller Lászlónak vagy akárki másnak – a lehető legjobban szerepeljen. Félre kell tenni a személyeskedéseket, mert a cél sokkal fontosabb, mint az, hogy mi szeretjük, vagy nem szeretjük egymást.

Szűk két év múlva jön az önkormányzati választás. Látja valamilyen jelét annak, hogy Törökbálinton a jobboldali hegemónia megtörhető? Hogyan tud az MSZP alternatívát nyújtani?

Nagyon optimista lennék, ha azt mondanám, hogy 2010-ben itt az önkormányzat baloldali lesz. Nagyon szeretném, de a realitások nem ezt mutatják. Addig a lakosságszám is növekszik, és ma nem lehet tudni, hogy milyen lesz az összetétel. A baloldalnak könnyen érthető, világos helyi programot kell kidolgoznia, amit el tud fogadtatni nemcsak a baloldaliakkal, de a jobboldaliakkal is. Ha ez a program képviselhető és megnyeri az emberek többségét, akkor annál jobban szerepelhet a baloldal, mint 2008 januárjában.

Látszanak ebből a programból már bizonyos elemek? Érdekes kérdés például a területfejlesztés. Ön támogatná a ráczugi vagy a legutóbb témává vált Nemax-terület átsorolását? Egyáltalán, milyen fejlesztési irányt lát célravezetőnek?     

Bizonyos szempontból a területek átsorolását nem nagyon lehet megakadályozni. Lehet, hogy nem is érdemes. Azt az arányt kell nézni, ami egészséges Törökbálintnak. A fejlődés mellett a lehető legtöbb zöldterület maradjon meg. A városnak egy hosszú távú koncepciót kellene kidolgoznia, amelyben világosan kijelöli, hogy melyek azok a területek, amelyek távlatosan lakóövezetté vagy kereskedelmi övezetté válhatnak. Ezekhez infrastruktúrát kell tervezni, hogy ne álljon elő olyan helyzet, hogy felépítünk egy lakóparkot 600-800 házzal és csak egy bejárata van a közútról – mint nálunk, Tükörhegyen. Majd amikor ezt a lakóparkot bővítjük, marad az egy bejárat. Ez koncepciótlanságra utal.
Világos koncepciót kell kidolgozni, bekalkulálva, hogy fejlesztésekre szükség van, munkahelyeket kell teremteni. Ugyanakkor a mértéktelen beépítéseknek gazdasági korlátai is lesznek.

Éppen az a baj, hogy koncepció ugyan van, de egy-egy erősebb befektető akarata azt folyton felülírja. Sose gondolt helyekről derül ki, hogy „közérdek” a beépíthető területté minősítésük…

 Erre nem tudok mit mondani, én nem vagyok testületi tag, ebbe nekem nincs beleszólásom. Ha lenne egy hosszú távú koncepció, ez alapján kijelenthetné az önkormányzat, hogy azt nem változtatja meg iksz évig, vagy csak kétharmados többséggel változtatja meg, hogy ennek megfelelő komolysága legyen. 

Az MSZP partner lenne egy ilyen koncepció elkészítésében?

Mindenképpen. A hosszú távú koncepciókat a város vezetésében mindenképpen üdvözlendőnek tartanám, ne csak egy ciklus végéig legyen meg a terv, hanem 8-10 évet öleljen át.

Más kérdések, például az oktatási intézmények túlterheltsége kapcsán mi az álláspontja. Például hogyan építene óvodát?

Amikor 2001-ben ideköltöztem, akkor volt egy éves a gyerekem és már akkor nézegettük, hová tudnánk beíratni. Ekkor készült el a Nyitnikék óvoda, és már szó volt egy másik óvoda építéséről is. Ez azóta sem történt meg. A Nyitnikék óvodába ma hatvannal több gyermek jár, mint amire tervezték és a többi óvoda is 125%-on működik. Szükséges az új óvoda építése, nem is eggyé, de már kettőé. De az óvodát nemcsak fel kell építeni, mert ez pályázatok segítségével nem is a dolog legdrágább része, fenn is kell tartani, ami folyamatosan jelentős költséget ró a városra. Az infrastruktúra fejlesztése azonban ma a legfontosabb feladat. Mert vagy az történik – mint hajdan Budapest esetben – hogy maximálják a lakosságszámot, nem lehet ideköltözni, vagy folyamatosan lépést kell tartani az infrastruktúra bővítésére vonatkozó igényekkel és ez igaz az óvodaépítésre is.

Milyen fontos problémákat lát, mely területeken lenne szükséges az előrelépés?

Például a közlekedés terén. Az egyik legfontosabb probléma Törökbálinton az átmenő forgalom, ami mind a reggeli órákban, mint délután közlekedési dugókat okoz. Ez is koncepció kérdése és itt a szomszédos településekkel – Érddel, Diósddal, Budaörssel – a kapcsolatfelvételt és a tárgyalásokat nem lehet megkerülni. Aki Törökbálintról kimegy, át fog menni egy másik városon, de nem mindegy, hogy autópályán, vagy egy olyan főúton teszi, amit eleve erre építettek, vagy a lakóövezetben a kis utcákon hajt jobbra-balra, hogy kikerülje a dugókat. Utat kell építeni és közlekedési koncepciót kidolgozni! Mindez összefügg a területfejlesztéssel is, mert régóta mondom, hogy a területfejlesztés utak nélkül nem ér semmit.

Hogyan építi fel a pártot, például milyen jelölteket szeretne 2010-ben?

Olyan jelölteket, akik helyben valamilyen szintű ismertséggel rendelkeznek. A baloldali elkötelezettségről nem beszélek, mert az alapvető. És nem árt, ha az élet bizonyos területein tapasztalattal, gyakorlattal rendelkeznek. Ez nem azt jelenti, hogy csak diplomások indulhatnak képviselőjelöltként, de a jelölt környezete ismerje el a szakmai tudását. Jó lenne, ha jelöltjeink fiatalabbak lennének, mint az elmúlt két évben voltak, és a fiatalok összességében is nagyobb szerepet kapnának a pártban.


Forrás: Törökbálinti Újság - 2009/1