Sziráki András:
Kinevezések
Nehéz időket élünk,
recesszió van, a gazdaság zsugorodik, számos
ágazat sorvad.
A törökbálinti polgármesteri hivatal viszont
bővül. Ez az új jegyző iránti bizalom
jele. Korábbi munkahelyéről, a gyáli polgármesteri
hivatalból hozta magával az ott bevált
állománytábláját, a képviselő-testület
pedig elfogadta, hogy ezt Törökbálinton is
alkalmazzuk. A mintegy tízfős létszámemelés
célja a szakmai munka színvonalának javítása.
Törökbálint hazai viszonylatban gazdag
település, szerencsére nehezebb körülmények
között is megteheti, hogy áldoz a
hivatal munkájának igényességére. Új, képzett
szakemberekkel gyorsabb lesz az ügymenet,
jobban előkészítettek a döntések,
koncepciózusabb az irányítás.
Ám egy dolog a szervezeti struktúra és
más az élet, főleg ha az helyi, politikai. A
státuszok betöltésénél a szakmaiság néhol
gellert kapott.
A legnagyobb meglepetést az oktatás
referensi állásra kiírt pályázat eredménye
okozta. Itt harmincnál többen jelentkeztek.
A pályázattal formailag minden
rendben zajlott.
Alaposság, körültekintés: a jelentkezőkből
először egy szűkebb kört hallgattak meg
a bírálók. Majd ezt követően a legjobbak újból
elmondhatták elképzeléseiket.
Végül ki nyert?
Akinek politikai hátszele volt. Félreértés
ne essék, Vokány Erikával önmagában
nincs semmi gond. Akad azonban egy hibája:
nem oktatási szakember. Nem kell
kigúvadni a szemnek – mint az önkormányzati
megrendelésre ugyancsak a
Vokány-vállalkozás által készített utcatáblák
elolvasásánál –, hogy észrevegyük:
ez már egy kicsit sok. Túl ügyes. |
Masszív
politikai támogatás nélkül ezen a pályázaton
nem rúgott volna labdába. Olyanokat
előzött meg, akik ebben a nagy elhivatottságot
igénylő, anyagilag nem túl hálás
ágazatban keményen odatették magukat,
Vokány Erikáét jóval meghaladó ismeretekkel,
tapasztatokkal rendelkeznek, lényegesen
jobban megérdemelték volna az
állást. Ezzel szemben a pályázat nyertese
a Fidesz-KDMP egyetlen olyan képviselőjelöltje,
aki a tavaly januári időközi önkormányzati
választáson nem került be a képviselő-
testületbe. Mivel legyőzte ot az az
Albert Gábor, aki nemsokára megbízott
kutatóintézeti igazgató lehet, ha ehhez a
város nagylelkűen alapít egy kutatóintézetet…
Vagy itt van Géczy Krisztián esete, aki
viszont jelenleg is a többségi frakcióhoz
tartozó önkormányzati képviselő. A képviselő-
testületi nagy tisztségosztásban
beruházási tanácsnok lett. Majd nemrégiben
már főállásúvá, – a Bálint Márton iskola státuszában – a tagiskola beruházásához
rendelt „műszaki koordinátorrá”
lépett elő. Adódik a kérdés: az egyik legfontosabb
területen, a beruházások felügyeleténél,
a komoly építkezések környékén,
felelős szerepben nem tapasztalatokkal
jobban felvértezett munkatársakat
kellene alkalmazni? Szakembert? Valódit.
Sokba fog kerülni, ha ebből is politikai
állást csinálnak!
A szakapparátus átpolitizálása mindenestől
nagy butaság. Gondoljuk el, hogyan
lehet az apparátusban dolgozó helyi politikai
tekintélyeket vezetni? Voltaképpen ki kinek
a főnöke?
Nem beszélve arról, hogy a politikai alapon
eldöntött pályázat karikatúrát csinál a
pályázati rendszerből. Nagy hókuszpókusz
után kijön egy olyan eredmény, amin a legtöbben
csak mosolyognak, igaz, az érintettek
inkább kínjukban, mert őket jól megalázták.
És persze a szakmát is, amit képviselnek.
Mindezt a szakmaiság erősítése címén. |