Dr. Müllner Jenő :
A menekülő sajtószabadság – a helyi lapok világa
(A sajtónak nem felügyeletre, hanem szabadságra van szüksége)
 …”Nem hiszem, hogy akadna művelt ember, aki a vidéki sajtó létjogosultságát tagadni merné, sőt fölteszem minden újságolvasóról, hogy annak előnyét, szükséges voltát elismeri... Már pedig a sajtó sohasem állhat egyesek, akár egyes személyek, akár egyes testületek szolgálatában, hanem mindig, mindenütt és mindenben a közügy, a közérdek harcosának kell lennie és vétkezik az, ki kötelessége teljesítésében gátolja, útjába akadályt gördít...” (Tata-Tóvárosi Híradó, 1893. IX. 9.)
Az önkormányzati törvény előírja, hogy az önkormányzat köteles tájékoztatni a településen élőket az önkormányzat munkájáról, rendeleteiről. A tájékoztatás lehet televízió, rádió, írott sajtó, hirdetőtábla, stb. Az önkormányzatok döntő többsége a helyi sajtót tartja a legmegfelelőbbnek. Sajnos azonban inkább „szócső” felé szorítják a szerkesztőséget, és nem a sajtószabadság kritériumai felé…
A nyilvánosság megteremtésének egyik alapvető eszköze a helyi írott sajtó,
amely egyaránt szolgálja az önkormányzatok szándékainak és akaratának, s egyszersmind a társadalmi törekvések közvetítését. Mérlegelhetővé teszi a döntéseket, teret nyit új kezdeményezéseknek, vagyis a helyi demokrácia, a lokálpatriotizmus kialakulásának nélkülözhetetlen eleme.
…A független helyi lapok többsége egyszerűen a túlélésért küzd.
Az ott dolgozók egyszerre élik át a vállalkozók és a munkavállalók összes keserveit. Az „önkormányzati” média pedig abban a cipőben jár, hogy a helyi hatalom tulajdonosaként gyakran a nyilvánosság korlátozására is feljogosítva érzi magát…
… Nem az a fontos, hogy az önkormányzat és a sajtó jóban legyen, hanem az, hogy a sajtó független legyen, ne legyen cenzúra, se közvetve, se közvetlenül. Az újságíró olyan körülmények között dolgozhasson, hogy szabadon gyakorolhassa hivatását...
…Szakmai konferenciák legfőbb témája – mint mindig – a „függetlenség, avagy mennyire függés” kérdésköre, és bizonyos értelemben ide tartozóan a lapok gazdasági helyzete is. Megállapítható, hogy legjobb helyzetben azok a médiumok vannak, amelyekre nem telepszik rá a helyi önkormányzat, vagy képviselő-testület – amely általában szeretné saját kizárólagos szócsövévé tenni a médiát – és amelynek alapvető veszélye a túlpolitizáltság…
...A polgárok leginkább a helyi sajtóból értesülnek a helyi közélet eseményeiről, döntéseiről, vitáiról. Ennek egyik módja (televíziók esetében) sokszor a testületi ülések „élő” közvetítése, ami demokratikus ugyan, csak kérdéses, hogy ilyen formában hány embert érdekel. Gyakorlatiasabb és emészthetőbb, ugyanakkor nagy újságírói felelősséget jelent a testületi ülések összefoglaló tudósítása. Itt elsődleges követelmény a tényszerű és pártatlan újságírói munka…
|
Lehet-e független a helyi lap?
…Az önkormányzati lapoknál dolgozó kollégák többsége, ki névvel, ki nevének elhallgatását kérve, sőt volt, aki kifejezetten megfélemlítve arról panaszkodott, hogy a polgármester élve és visszaélve négy évre kapott hatalmával rendszerint igényt tart arra, hogy a lap megjelenése előtt láthassa a cikkeket.
Az egzisztenciális függés pedig feloldhatatlan konfliktushelyzetbe hozza a szerkesztőket.
Magyarországon az a polgármester teszi jól, aki nem vonja ellenőrzése alá a lap szerkesztését, sőt igyekszik megszabadulni a lap önkormányzati tulajdonlásától is. Ekkor is megvannak az eszközei arra, hogy noha nem az önkormányzat a tulajdonosa a helyi lapnak, bizonyos oldalakon szerződés szerint érvényesítse az önkormányzati szempontokat.
Évek óta „tanácsoljuk”, hogy a lapot ne az önkormányzati testület, vagy az önkormányzat szerkessze, hiszen a helyi sajtó életében az egyik legfontosabb szempont annak függetlensége. A helyi média a lakosságé, azt nem sajátíthatja ki az önkormányzat, nem teheti kizárólag saját szócsövévé. A főszerkesztő ne a polgármesteri hivatal sajtóreferense legyen, mert ez konfliktusok forrása lehet. A főszerkesztő lehetőleg hivatásos újságíró legyen, ne megbízott amatőr…
A sajtószabadság kivívása 1848-ban az újságok számának gyors szaporodását eredményezte. Míg 1847-ben 65 lap jelent meg Magyarországon, 1848-49-re e szám 152-re emelkedett. Ez a tendencia a rendszerváltoztatás időszakában is hasonlóan alakult, ámde főleg a helyi lapok száma növekedett. 1990-91-ben havonta közel hatszáz lap indítását regisztrálták a Művelődési Minisztériumban, de nem volt engedélyhez kötve, csupán bejelenteni kellett a lapot. Így a legkisebb településeken is megjelent – a sajtószabadság nevében – az úgymond független helyi sajtó. Eleinte ezek technikailag, szakmailag többségben kezdetleges lapok voltak, az elmúlt tíz évben azonban sokat fejlődtek.
A Helyi Lapok Szakosztályának felmérései szerint megyénként hatvan-hetven, a fővárosban közel harminc lap működik. Becslések szerint jelenleg (a regisztrációban a lapok megszüntetését nem jelzik) 2000-2500 helyi lap működik. Háromnegyed része ezeknek önkormányzati, egynegyed része pedig önálló vállalkozás |
..„A tájékoztatás nem az önkormányzat adománya,
hanem a polgárok joga a tudáshoz, az emberek véleményének megismerése pedig az önkormányzat sikeres működésének nélkülözhetetlen feltétele.” (Gáspár András Az önkormányzati váltás forgatókönyve, 1994. Csákberény)…
…A polgárok ellenőrzésük alatt akarják tartani az önkormányzatot, befolyásolni azt saját véleményükkel. Az emberek jó híreket szeretnek hallani, de szigorúan büntetik a hazugságot, mellébeszélést. Ha nem kapják meg az igazi híreket közvetlenül, vagy a sajtóból, akkor „beszerzik” máshonnan. A lakossági levelek, és az ezekre adott válaszok a helyi lap fontos csatornáját alkotják. Jelentőségüket érdemes megfontolni és kiaknázni, mert a levelekben semmivel sem pótolható információ adható és kapható.
…Mi érdekli az olvasót? Mindaz, ami a környezetében történik: a település, város, kerület múltja, jelene, jövője, az itt élők kereskedelmi, kulturális, egészségügyi, oktatási, közlekedési, szabadidős, hitéleti stb. ellátottsága. Természeti környezetünk védelme, az önkormányzat tevékenysége, vagyongazdálkodása, az őket érintő adópolitikája, a civil szervezetek élete, a szomszédságukban lakó érdekesebb polgártársaik személye, sikerei. … Az olvasó szereti, ha lakhelyéről, a múltról, a jelenről kap színes, jól megírt történéseket. Az egészséges lokálpatriotizmus segíti a sajtószabadság ébren tartását, a valóság bemutatását…
Forrás: Médiakönyv 2003. Részletek |