RÁCZUGI KIRAKÓS

A POLGÁRMESTER NEM TUD AZ ÁTMINOSÍTÉSROL

   A legutóbbi számunkban részletesen foglalkoztunk hét ráczugi telek kereskedelmi – gazdasági célú átminősítésének előkészítésével. Ezt követően meglepődve olvastuk A polgármester naplójában, hogy olyasmiről fantáziáltunk – hozzátesszük: a fejüket egyesületalapításra adó ráczugi lakosokkal együtt –, ami valójában nem létezik. Turai István polgármester ugyanis szeptember 1-i keltezéssel arról tájékoztatta a törökbálintiakat, hogy az alakulófélben lévő Rácz-zug Egyesület elnöke felkereste a hivatalában. „A megbeszélés legfontosabb eredménye az volt, hogy felszínre kerül javaslatuk: szeretnének részt venni az átminősítés folyamatában. Álláspontom szerint most nincsen ilyen folyamat, hiszen a Testület a határozatban külön kimondta, hogy a terület kereskedelmi-gazdasági övezetbe sorolásának szándéka nem jelenti a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítását, de nyugodt szívvel tettem ígéretet arra,hogy az Egyesület a Képviselő-testület minden, a vitatott területekkel kapcsolatos döntésébe bevonásra kerül.”
   Az átminősítés folyamatát természetesen pusztán az erről szóló jogi cselekményekre is le lehet szukíteni, – de ehhez az adott helyzetben gyengeelméjunek kell nézni embertársainkat. A képviselő-testület vonatkozó határozatának 1. pontja ugyanis kimondja, hogy a testület: „a területet a jelenlegi mezőgazdasági terület helyett kereskedelmi-gazdasági övezetnek jelöli ki”. A 4. pontban pedig felkérik a polgármestert, hogy „folytasson tárgyalásokat arról, hogy az átsorolás milyen következményekkel, illetveelőnyökkel járhat a település számára”. Turai István viszont azt állítja, hogy: „…szeretnének részt venni az átminősítés folyamatában. Álláspontom szerint most nincs ilyen folyamat...”
Adódik a kérdés, ha nincs ilyen folyamat, miről szól a képviselő-testület szándéknyilatkozata, és miről fog a polgármester tárgyalni? Ha van, akkor ezt
miért tagadja le?    Érzésünk szerint itt a fejlesztési tervek ellenzőinek tipikus elaltatási technikájáról van szó. Az ilyen ügyeket ugyanis (nemcsak nálunk) a vezetés éppen azáltal viszi dűlőre, hogy az előkészítést titokban folytatja le, majd a kész tervek láttán kijelenti, hogy sajnos innen már nincs visszaút, a befektető túl sokat költött, az önkormányzat túl sokat tárgyalt. A ráczugiak ez esetben nagyjából ennek a forgatókönyvnek a megvalósítására kaptak ígéretet, az őszintétlenségét már az első pillanatban sem takargató, átminősítési folyamatról nem tudó polgármestertől.

NEM JOGSZABÁLYSÉRTŐ, „NEM SZERENCSÉS”

   A múlt hónapi cikkünk óta az események mozgatórugójáról sokkal több nem vált világossá. Az biztos, hogy aki a Ráczugban a közel 200 hektáros mezőgazdasági területet átminősítteti és a hűlt helyét kereskedelmi-gazdasági fejlesztésekre alkalmassá teszi, ezzel óriásit „kaszál”. (Összehasonlításul: a Tópark-beruházás ennél kisebb területen, 180 hektáron épül.) Ingatlanszakértők szerint a befektetés mögött álló Raiffeisen a terület logisztikai biztosításáig, közmuvesítéséig, közlekedési lejárattal ellátásáig kiterjedő ingatlanmanőverekre szakosodott, majd a területet részenként értékesíti, ez az eddigi ingatlanfejlesztéseire sokkal inkább jellemző, mint egy megaberuházás levezénylése. Ezzel együtt a Ráczugban is minden előfordulhat, bár ehhez nem elég csak helyi szinten megtisztítani a terepet.
   Az agglomerációs törvény ugyanis 5%-os plafont meghatározva korlátozza a zöldterületek átminősítését, amin a 196 hektár messze túlmegy. (Jelenleg Törökbálinton mintegy 55 hektár átminősítésére lenne lehetőség.)

Keller László, a választókerület országgyulési képviselője erre alapozva fordult a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miniszter területrendezési ügyekben illetékes szakállamtitkárához, azt tudakolva, hogy a törökbálinti képviselő-testületnek a ráczugi telkek átsorolására vonatkozó szándéknyilatkozata nem ellentétes-e az agglomerációs törvénnyel.
Szaló Péter szakállamtitkár válaszában megállapította, hogy a képviselő- testület határozata nem jogszabálysértő, ám a megfogalmazásban található „nem szerencsés” elem is. Összességében megállapítható, hogy a határozat önmagában azért nem valósíthat meg jogszabálysértést, mert nem átsorolásról, csak annak az elvi támogatásáról van szó, miközben maga az átsorolás jelenleg nyilvánvalóan jogszabálysértő lenne. Ilyen módon a határozatnak semmiképpen sem szerencsés eleme az, hogy olyasmit támogat, amit a jogszerűen nem lehet megvalósítani. Mindez azonban – két okból is – csak 2010-ig van így. Egyrészt, ekkor kerül sor az agglomerációs törvény vonatkozó kvóta szerinti területértékének felülvizsgálatára, másrészt a választásokat követően az agglomerációs törvény komolyabb mértékben átalakulhat, az említett korlátozás is megszűnhet.

(Sz.A.)