RÁCZUGI KIRAKÓS
A POLGÁRMESTER NEM TUD AZ ÁTMINOSÍTÉSROL
A legutóbbi számunkban részletesen foglalkoztunk hét ráczugi telek kereskedelmi – gazdasági célú átminősítésének
előkészítésével. Ezt követően meglepődve
olvastuk A polgármester naplójában, hogy olyasmiről fantáziáltunk – hozzátesszük:
a fejüket egyesületalapításra adó ráczugi lakosokkal együtt –, ami valójában nem létezik. Turai István polgármester
ugyanis szeptember 1-i keltezéssel arról
tájékoztatta a törökbálintiakat, hogy az
alakulófélben lévő Rácz-zug Egyesület elnöke felkereste a hivatalában. „A megbeszélés legfontosabb eredménye az volt, hogy felszínre kerül javaslatuk: szeretnének részt venni az átminősítés folyamatában. Álláspontom szerint most nincsen ilyen folyamat, hiszen a Testület a határozatban külön kimondta, hogy a terület kereskedelmi-gazdasági övezetbe sorolásának szándéka nem jelenti a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítását, de nyugodt szívvel tettem ígéretet arra,hogy az Egyesület a Képviselő-testület minden, a vitatott területekkel kapcsolatos döntésébe bevonásra kerül.”
Az átminősítés folyamatát természetesen pusztán az erről szóló jogi cselekményekre
is le lehet szukíteni, – de ehhez az adott helyzetben gyengeelméjunek kell nézni embertársainkat. A képviselő-testület vonatkozó határozatának 1. pontja
ugyanis kimondja, hogy a testület: „a területet a jelenlegi mezőgazdasági terület helyett kereskedelmi-gazdasági övezetnek jelöli ki”. A 4. pontban pedig felkérik a polgármestert, hogy „folytasson tárgyalásokat arról, hogy az átsorolás milyen következményekkel, illetveelőnyökkel járhat a település számára”. Turai István viszont azt állítja, hogy: „…szeretnének részt venni az átminősítés folyamatában. Álláspontom szerint most nincs ilyen folyamat...”
Adódik a kérdés, ha nincs ilyen
folyamat, miről szól a képviselő-testület
szándéknyilatkozata, és miről fog a polgármester
tárgyalni? Ha van, akkor ezt
miért tagadja le?
Érzésünk szerint itt a fejlesztési tervek
ellenzőinek tipikus elaltatási technikájáról
van szó. Az ilyen ügyeket ugyanis
(nemcsak nálunk) a vezetés éppen azáltal
viszi dűlőre, hogy az előkészítést titokban
folytatja le, majd a kész tervek láttán kijelenti,
hogy sajnos innen már nincs visszaút,
a befektető túl sokat költött, az önkormányzat
túl sokat tárgyalt. A ráczugiak ez
esetben nagyjából ennek a forgatókönyvnek
a megvalósítására kaptak ígéretet, az őszintétlenségét már az első pillanatban sem takargató, átminősítési folyamatról nem tudó polgármestertől.
NEM JOGSZABÁLYSÉRTŐ, „NEM SZERENCSÉS”
A múlt hónapi cikkünk óta az események
mozgatórugójáról sokkal több nem
vált világossá. Az biztos, hogy aki a Ráczugban a közel 200 hektáros mezőgazdasági
területet átminősítteti és a hűlt helyét
kereskedelmi-gazdasági fejlesztésekre alkalmassá
teszi, ezzel óriásit „kaszál”. (Összehasonlításul: a Tópark-beruházás
ennél kisebb területen, 180 hektáron épül.) Ingatlanszakértők szerint a befektetés mögött álló Raiffeisen a terület logisztikai
biztosításáig, közmuvesítéséig, közlekedési
lejárattal ellátásáig kiterjedő ingatlanmanőverekre
szakosodott, majd a területet
részenként értékesíti, ez az eddigi ingatlanfejlesztéseire
sokkal inkább jellemző,
mint egy megaberuházás levezénylése.
Ezzel együtt a Ráczugban is minden előfordulhat,
bár ehhez nem elég csak helyi
szinten megtisztítani a terepet.
Az agglomerációs törvény ugyanis
5%-os plafont meghatározva korlátozza a
zöldterületek átminősítését, amin a 196
hektár messze túlmegy. (Jelenleg Törökbálinton
mintegy 55 hektár átminősítésére lenne lehetőség.)
|
Keller László, a választókerület
országgyulési képviselője
erre alapozva fordult a Nemzeti Fejlesztési
és Gazdasági Miniszter területrendezési
ügyekben illetékes szakállamtitkárához,
azt tudakolva, hogy a törökbálinti
képviselő-testületnek a ráczugi telkek átsorolására
vonatkozó szándéknyilatkozata
nem ellentétes-e az agglomerációs törvénnyel.
Szaló Péter szakállamtitkár válaszában
megállapította, hogy a képviselő-
testület határozata nem jogszabálysértő,
ám a megfogalmazásban található „nem szerencsés” elem is. Összességében
megállapítható, hogy a határozat önmagában
azért nem valósíthat meg jogszabálysértést, mert nem átsorolásról, csak
annak az elvi támogatásáról van szó, miközben
maga az átsorolás jelenleg nyilvánvalóan
jogszabálysértő lenne. Ilyen
módon a határozatnak semmiképpen
sem szerencsés eleme az, hogy olyasmit
támogat, amit a jogszerűen nem lehet
megvalósítani. Mindez azonban – két okból
is – csak 2010-ig van így. Egyrészt, ekkor
kerül sor az agglomerációs törvény
vonatkozó kvóta szerinti területértékének
felülvizsgálatára, másrészt a választásokat
követően az agglomerációs törvény
komolyabb mértékben átalakulhat, az
említett korlátozás is megszűnhet.
(Sz.A.)
Kérdések a polgármester úrhoz
Számítottunk arra, hogy a polgármester
úr reagál a „Ráczugot is belepi az ingovány?” című írásra, ebben ugyanis a képviselő-
testületi döntés számos különös elemét
tettük szóvá. Mivel erre nem került sor,
a megválaszolásra mindenképpen érdemes
kérdéseket az alábbiakban tesszük
fel, Olvasóink tájékoztatása érdekében a polgármester úr szíves válaszát várva:
1. A hét érintett telek összterülete 140 hektár, ahogy Ön állította a képviselő-testületi ülésen, vagy közel 196 hektár, amennyi a tulajdonilapokból kiolvasható? Mi az eltérés oka?
2. Milyen anyagok alapján tárgyal a képviselő-testület, ha egy ilyen fontos ügyben az összterületről Ön ad szóbeli tájékoztatást a testületi ülésen?
3. Miért volt fontos a képviselő-testület részéről az átsorolási szándéknak az erre vonatkozó tárgyalások előtti kinyilvánítása, miért nem lehetett a kérdést előzetes szándéknyilatkozat nélkül megvizsgálni?
4. Mi hangzott el a kérdés tárgyalásakor a fideszes-szentflóriános képviselők közötti rögtönzött megbeszélésén a Hajdu Ferenc által kért 10 perces szünetben, ami meggyőzte a korábban más javaslatot felvetőképviselőket?
5. Milyen előnye származik a törökbálintiaknak a képviselő-testület által támogatott átminősítésből, illetve megéri-e ez közel 200 hektár zöldterület elvesztését?
Segítségét előre is köszönjük!
Szerkesztők |
|